2017. szeptember 15., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Enikő – Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

Melitta – görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Bármit teszel az életben, mindig lesznek emberek, akiknek csak egy vagy a sok közül.”

Csontos Mária

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e774-131c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Eötvös Tamás (Vásárosnamény, 1800. május 26. – Pest, 1867. szeptember 16.). Vásárosnaményi földbirtokos, Bereg megye alispánja, több ízben országgyűlési képviselője. Már nagyapja is Bereg megye alispánja és országgyűlési követe volt. Feltehetően jogot végzett. 1832-ben Bereg megye főszolgabírája. Négy évet töltött Pozsonyban, itt ismerkedett meg Széchenyi reformeszméivel. 1835-ben másodalispán. 1841. március 5-én ő alapította a Bereg megyei Kaszinót. Az ő és a Bay György adományából vásárolták a Kaszinó első könyvtárát. A szabadságharc kitörésekor nemzetőr őrnagyként megszervezte a Bereg megyei nemzetőrséget. 1800 nemzetőr parancsnokaként a Galíciai határ őrzéséről gondoskodott. Elérte, hogy a munkácsi vár császári katonasága békésen elvonuljon a Vereckei-hágón keresztül.

1848 novemberétől 1849 januárjáig Munkács városának parancsnoka. Febrár 4-én  Ung megye kormánybiztosa, május12-től hatásköre Bereg megyére is kiterjedt. Május 16-án Bereg megye főispánja lett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Marhakupecként eljutott székelyföldi rokonaihoz, itt élt 1850 tavaszáig. Ekkor közvetlenül Haynaunál feladta magát. 1851. október 11-én teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, az ítéletet azonban 1852 májusában hatévi várfogságra módosították. Josephstadtban, majd Munkács várában raboskodott, hat év múltán szabadult. 1861-ben és 1865-ben a munkácsi járás képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában, csatlakozott Deák Ferenchez. 1867-ben a koronázási ünnepségek alatt tüdőgyulladást kapott és nem sokkal később meghalt.

Gazdasági cikkei jelentek meg a Magyar Gazdában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Albert Flórián (1941) születése, az FTC labdarúgója 75-szörös magyar válogatott, világválogatott, Aranylabdás.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e774-131c”][vc_column_text]A SZERETETSZÖVETSÉG KÖTELÉKE

 „Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni.” (Énekek éneke 8:7)

Egy esküvőn a lelkész feltette a kérdést a vőlegénynek: „Vállalod-e, hogy kitartasz e nő mellett jóban, rosszban? Gazdagságban, szegénységben? Betegségben, egészségben?” A vőlegény így válaszolt: „Igen, nem, igen, nem, nem, igen.” Mindannyian a házasság jó, gazdag, egészséges részét szeretnénk, de a kapcsolatok nem így működnek. Napjainkban a házasságkötéskor egyes párok azt fogadják meg, hogy együtt maradnak „amíg a szerelem kitart”. Remélhetőleg mindketten ismernek jó válóperes ügyvédet, mert valószínűleg szükség lesz rá. Az igazság az, hogy az érzelmekre alapuló kapcsolatok nem tartósak. Valódi stabilitást a házasságnak csak az elkötelezettség adhat, melyen a felek szilárdan kitartanak akkor is, amikor az érzelmek vadul hullámzanak. El tudod képzelni, hogy egy szülő azt mondja gyermekének: „gondoskodni fogok rólad, amíg szeretlek”? Nem. Ugyanígy az elkötelezettség nélküli szeretet sem sok jót tartogat a házasság jövőjére nézve. Gondold végig így: az érzelmek olyanok, mint a kalauzkocsi a vonaton, de az elkötelezettség a mozdony, ami húzza a kapcsolat szerelvényét a mindennapok hegyén-völgyén át. Salamon ezt így fogalmazza meg: „Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte.” (Énekek 8:7). Még egy gondolat: a Biblia fő témája a feltámadás. Ez azt jelenti, hogy ha úgy érzed is, hogy szerelmetek meghalt, Isten fel tudja azt támasztani, ha mindketten engeditek, hogy munkálkodjon a szívetekben.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e774-131c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A fájdalmas Szűzanya

Szűzanyánk Fia életét kezdettől fogva kísérte. Mi sem természetesebb, mint hogy a kereszt alatt is ott találjuk. Fájdalma határtalan, de az igent, amelyet az angyalnak kimondott, és azóta újra és újra kimondta, itt újra kimondja. A fájdalmas anya fájdalmán átszűrődik a feltámadás fénye, hogy minden fájdalmunk enyhülést találhasson a szenvedő Jézusnál, és az Ő fájdalmas édesanyjánál.

Simeon megjövendölte Mária szenvedését, a hét Tőrszúrást, latinul „Transfixio”-t. (Lk 2, 34-35) A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő Anya ábrázolása, igen gyakran ölében a halott Fiával szerepel (Pieta). Az Egyház megemlékezik Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is.

Isten Anyjának szenvedéseit már a liturgikus ünnepek elrendelése előtt is tisztelték. 1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak rendje) alapította. Feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését. 1304-ben XI. Benedek pápa jóváhagyta a rendet. 1888-ban XIII. Leó pápa a „hét alapítót” szentté avatta és ezt az ünnepet február 11-ére tette.

1423-ban a Kölni zsinat elrendelte ennek az ünnepnek a beiktatását, Húsvét utáni 3. vasárnapjára. XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére. 1814 után VII. Piusz pápa a napoleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette. Most szeptember 15-én ünnepeljük.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]