2018. április 28., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Valéria – latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c913-1b04″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Homicskó Miklós (Csicer, 1833. szeptember 24. – Ungvár, 1886. április 28.). Munkács egyházmegyei áldozópap, hittantanár. Középiskoláit és filozófiai tanulmányait Ungváron, Szatmáron és Kassán végezte. 1851-ben a munkácsi görög katolikus egyházmegye papnövendékeként az ungvári papnevelő intézet líceumában tanult. 1860-tól az ungvári királyi kat. főgimnáziumban volt hittantanár. 1873-ban a Szent Bazil Társaság tagjává választották.  1877-ben az egyházmegye főtanfelügyelője lett. Érdemeket szerzett a népiskolák fejlesztésében. 1878-ban címzetes kanonok. Kiadott egy orosz nyelvű Dogmatikát négy kötetben, valamint írt egy imakönyvet a görög katolikus tanulóifjúság számára. 1873 végétől 1886 áprilisáig szerkesztette a Kárpát című ruszin lapot, amelynek mellékletéül a Magyar Kárpát is megjelent. Az újságot kezdettől támogatta anyagilag a Szent Bazil Társulat, de csak 1875-ben lett a Társulat, illetve a munkácsi és eperjesi görög katolikus püspökség hivatalos lapja. A Kárpátot a nép nyelvén szerkesztették, következetesen elhárítva a ruszofilek támadásait.  A Kárpát 1886-ban, Homicskó halálának évében szűnt meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Báró Jósika Miklós író, (1794) történelmi regényíróként lett népszerű.

–          Felépül az első magyarországi barokk templom Nagyszombatban (1637)

–          Molnár C. Pál festő (1894) képeinek többsége biblikus tárgyú, dekoratív, erősen stilizált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c913-1b04″][vc_column_text]MONDJ JÓT RÓLUK!

„Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.” (Lukács 6:27)

Amikor déliek elnöke, Jefferson Davis azt kérte Robert E. Lee tábornoktól, hogy mondja el a véleményét egy bizonyos tisztről, és elragadtatással nyilatkozott az illetőről. Egy jelenlévő tiszt csodálkozott Lee szavain, és azt mondta: „Tábornok úr, tudja ön, hogy az, akiről ilyen elismerően beszél az elnöknek, az ön legádázabb ellensége, és sohasem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, amikor önt bírálhatja?” Lee így válaszolt: „Igen, tudom, de az elnök az én véleményemet kérdezte róla, nem az ő véleményét rólam.” Igaz jellem, együttérzés és bátorság kell ahhoz, hogy jót mondjunk bírálóinkról. De ha mégis megteszed, három dolog történik: 1) Saját értéked megnő. Mert azzal, hogy dicsérően nyilatkozol a másikról, megmutatod, hogy képes vagy felülemelkedni a bírálaton. 2) Elveszed az ellenfél kritikájának élét. Amikor az emberek hallják, hogy máltatod azt, aki bírált és megvetően nyilatkozott rólad, tisztelni fognak, és egészen másként néznek majd rád. 3) Az emberek igazságosnak és nagylelkűnek fognak tartani. Nem kerül nagy erőfeszítésbe, hogy egy kritikus megjegyzésre hasonló hangnemben válaszoljunk, de krisztusi jellem kell ahhoz, hogy a másik orcánkat is odatartsuk, és áldást mondjunk az illetőre. Jézus azt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket! Aki arcul üt téged, tartsd oda annak arcod másik felét is, aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg! Adj mindenkinek, aki kér tőled, és aki elveszi a tiedet, attól el ne követeld vissza! És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük!” (Lukács 6:27-31). Azt mondod, ez túl magas mérce? Jézus ezt tűzte ki, ezt gyakorolta egész életében, és ennek megélésére hív ma téged is.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c913-1b04″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Chanel Szent Péter vértanú

Franciaországban született 1803-ban. A Mária társaságba lépett, és mint misszionárius Polinéziába ment. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, de sokakat vezetett a Krisztus-hit igazságára. 1841. április 28-án Futuna szigetén vértanúhalált halt. Kiömlő vére pedig a hit magva lett a misszióban, számára pedig Krisztus országát nyitotta meg.

 

Tiszteletreméltó Kelemen Didák szerzetes

Székely szülőktől származott, Háromszék megyéből, Baksafalváról (ma Kézdialmás). A keresztségben a Sámuel nevet kapta. Kézdivásárhelyen tanult a minoritáknál, és 1702-ben belépett a rendbe. Eperjesen 1708-ban pappá szentelték. Apostolkodásban és tudásban egyaránt kitűnt. Szatmárban, Biharban, Szilágyságban, Hevesben, Borsodban, Csanádban apostolkodott. 1717-ben tartományfőnökké választották meg. Egész életét a vándorló apostolkodás, a felebaráti szeretet, az irgalmasság cselekedetei töltötték ki. Sokat imádkozott. Készségesen ment misézni, szentségeket kiszolgáltatni, prédikálni. 1744. április 21-én még elnökölt a miskolci tartományi gyűlésen, súlyos betegen. Rá egy hétre, április 28-án meghalt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]