2018. január 5., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Simon– a Simeon rövidüléséből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék.”

William Feather

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a9e0-c14d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kutlán István (Fancsika, 1894. január 5. – Fancsika, 1989. október 6.) Festő és pedagógus. A tanítóképzőt Máramarosszigeten végezte, itt figyeltek fel tehetségére. Később Hollósy Simon técsői festőiskolájának növendéke lett. Amikor kitört a háború, behívták katonának. A fronton is szorgalmasan rajzolgatott. 1919-ben Ugocsa megye katonai parancsnoka volt, Később elemi iskolai tanító lett szülőfalujában, Fancsikán. Szívesen hódolt kedvenc sportjának, a birkózásnak. Kárpátalja birkózóversenyeinek többszörös győztese volt. Közönség előtt 1923-ban mutatkozott be először képeivel Ungváron. Tehetségére felfigyeltek a kulturális élet vezetői, s először Prágába, majd Párizsba küldték tanulmányútra. A csehek közül Engelman Mór és Julius Fischer volt hatással rá.  1927-ben a párizsi Julien Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Arnold Böcklin képeinek sajátos természetszimbolizmusával. Hazatérése után folytatta a festést és a tanítást. Képeinek témája főleg a Tisza-part és a Fancsika környéki táj volt. Alkotásairól elismerően nyilatkozott Iványi-Grünwald Béla is, akinek 1931-ben Ungváron volt kiállítása. Művészi barátság fűzte  Szüle Péterhez és Thorma Jánoshoz. Szüle Péterrel hosszú ideig festettek együtt a „fancsikai művésztelepen”. 1939-ben Thorma János halála után a budapesti Nemzeti Szalonban Kutlán István rendezte meg a művész emlékkiállítását. 1945 után főleg a tanításnak élt. 1947-től 1965-ig az általa szerkesztett és illusztrált ábécéskönyvekből tanultak a magyar iskolák tanulói. Képeivel néha részt vett a területi kiállításokon. Alkotásai elkerültek Moszkva, Kijev, Ogyessza múzeumaiba is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A házösszeírás szerint Magyarországon mintegy 3,5 millió ember lakik, Erdélyben kb. 800 ezer főnyi lakosság található, akik közül a székely etnikum 100 ezer főre tehető (1598).

A városháza épületének toronyőre már magyarul mondja a Dicsértesséket, az épület melletti boltban pedig „csodálatos Angliai Szem Balzsamot, Látást erősítő Szem Spiritust, és Szeplő ellen való Fejér Tinktúrát is árulnak” (1831).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a9e0-c14d”][vc_column_text]EBBEN AZ ÉVBEN ENGEDD, HOGY ISTEN ISTEN LEGYEN!

„Ezekkel rombolunk le minden okoskodást…” (2Korinthus 10:5)

Hogyan gondoskodik rólunk Isten? Napról napra. Emlékszel az izraelitákra a pusztában? Isten hűségesen táplálta őket minden nap mannát küldve a mennyből. De voltak, akik be akarták biztosítani magukat, ezért a szükségesnél többet gyűjtöttek, elárulva ezzel, hogy nem bíznak Istenben. Isten azonban mindig csak aznapra elegendőt, engedett, ha valaki többet szedett, a felesleg megromlott. Ha a jövő miatt aggódsz, vagy olyan dolgok miatt, melyek felett nincs hatalmad, az olyan, mintha mannát akarnál elraktározni. Észre sem veszed, máris megromlik. Isten azt akarja, hogy add át neki a jövőt illető aggodalmaidat, hiszen azok úgyis túl nagyok számodra. Mindig csak egy napra elegendő kegyelmet kapsz, ezért élj a jelenben. Sokszor kínoz a „Mi lesz, ha… ? ”  Mi lesz, ha fájdalom ér vagy beteg leszek? Mi lesz, ha elveszítem az állásomat? Mi lesz, ha az emberek nem fognak kedvelni, nem fognak elfogadni? Mi lesz, ha nem találok senkit, aki szeretne, és egyedül kell leélnem az egész életemet? Mi lesz, ha nem hallom meg Isten hangját, és hatalmas hibát követek el? A Biblia ezt „okoskodásnak” nevezi, ilyenkor igazából csak elképzeled a lehető legrosszabb lehetőségeket.  Pál azt mondja, hogy romboljunk le minden ilyesmit, mert ha nem, akkor állandóan rettegésben fogunk élni, olyan dolgok miatt aggódva, melyek még meg sem történtek – és valószínűleg soha nem is fognak. Mi van akkor, ha kiokoskodsz valamit, aztán Isten meglepetést készít, és valami egészen mást, valami sokkal jobbat tesz?  Kárba veszett idő, amit az okoskodásra fordítottál. Nem pazaroltál már így is túl sok időt aggodalomra? Csak nyugodj meg, és engedd, hogy Isten Isten legyen az életedben.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]