2018. május 02., szerda
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zsigmond – germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.
Zoé – görög eredetű; jelentése: élet.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Az önbizalom mindig a sikerélményeim és a kudarcélményeim függvénye. Ha több a sikerélmény, mint a kudarc, akkor jól fogom magam érezni a bőrömben.”
Csernus Imre
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a23d-dbf9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Paulay J. Zsigmond (Pest, 1848. május 2. – ?, ?) Postamester, ügyész. Középiskoláit Máramarosszigeten, Ungváron és Kassán végezte. 1869-ig a Bereg megyei Polenán volt postai gyakornok. 1870-ben Máramarosszurdokon, 1872-ben Bátyúban lett postamester, emellett jogot tanult Sárospatakon. A magyar postaügy fellendítését szolgálta műveivel, melyeknek kiadására 1879-ben Bátyúban könyvnyomdát szervezett. Itt indította a Postai Szemlész című lapot, melyet 1880-ban németül Post Zeitung címen adott ki. 1881-ben a Magyar Posta című lap tulajdonosa volt Tiszaújlakon.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Felszentelték az Európa-szerte ismert jáki templomot (1256). Árpád-kori művészetünk remekén díszítő jellegű szobrászati alkotások láthatók, a tornyok közötti kapu a leggazdagabb alakos díszű késő román kapuzatunk.
– A magyar honfoglalás megünneplésére kiállítás nyílt Budapesten, és Európa második földalatti vasútján megindult a forgalom a Gizella (ma Vörösmarty) tértől a Városligetig (1896).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a23d-dbf9″][vc_column_text]LELKI NYUGALOM
„Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3)
Kiben bízunk, hogy megoldja problémáinkat, Istenben vagy magunkban? Mielőtt válaszolnál, olvasd el ezt: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik…. Az igaz ember ösvénye egyenes, te egyengeted az igaz ember útját.” (Ézsaiás 26:3,7). Milyen nagyszerű ígéret! Ha szeretnél belső békét és lelki nyugalmat, élj e szerint az alapelv szerint: „Tedd meg a tőled telhető legtöbbet, a többit pedig bízd Istenre.” Néhányan azzal a felfogással nőttünk fel, hogy nem helyes jól érezni magunkat, amikor problémáink vannak. Arra neveltek minket, hogy ha úgy gondoljuk, már semmi mást nem tehetünk, akkor legalább aggódjunk és érezzük magunkat nyomorúságosan. Pál viszont így fogalmaz: „azt halljam rólatok, hogy … semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség jele lesz: mégpedig Istentől.” (Filippi 1:27-28). A Sátán nem tudja, mihez kezdjen, ha nem tud minket felzaklatni; ha megőrzöd a nyugalmunkat, akkor a legnagyobb fegyverét ütöttük ki a kezéből. Ha teljesen Istenben bízunk, akkor nem vagyunk többé kiszolgáltatva a körülmények kénye kedvének, más embereknek, saját érzelmeinknek vagy korlátainknak. Paul Harvey műsorvezető egyszer megjegyezte: „Az ilyen időkben hasznos emlékezni arra, hogy mindig voltak ilyen idők!” A kérdés nem az, hogy be fog-e következni valamilyen baj, hanem az: hogyan kezeljük azt? A Biblia azt mondja: „mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba” (Zsidók 4:3). Amikor a dolgok rosszra fordulnak, ne fordulj velük te is! Kövesd Isten útmutatásait, állj rá Igéjére, nyugodj meg, pihenj meg benne, és bízz abban, hogy ő cselekszik az érdekedben.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a23d-dbf9″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Atanáz püspök
295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Elkísérte püspökét, Sándort a niceai zsinatra, az Egyház első egyetemes püspökévé választották. Egész életében nehéz feladat volt számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között. Alexandriában újra kezdődtek az áskálódások Atanáz ellen, méghozzá olyan mértékben, hogy a püspök jobbnak látta, ha elhagyja a várost, és eltűnik egy felső-egyiptomi kolostorban. A császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első, püspökségének 46 évéből húszat száműzetésben töltött.
Kortársai csodálták tetteinek szilárdságáért és határozottságáért. Minden eszközt megragadott, hogy a győzelmet megszerezze és közben megkérdőjelezhető eszközöket is alkalmazott. Teológiája nem elmélet volt, hanem a tan szilárdsága, inkább állítás, mint fontolgatás. Hatalmával kímélet nélkül élt, energikus volt az erőszakosságig. 373. május 2-án halt meg Alexandriában.
A római naptárba 1550-ben vették fel ünnepét.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]