2018. október 04., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Add, hogy ne engem szeressenek, hanem én szeressek, mert akkor kap az ember, ha ad.”

Assisi Szent Ferenc

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f314-4583″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

ASSISI SZENT FERENC NAPJA

Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére. A Mura-vidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik.

A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lónyay Gábor, nagylónyai és vásárosnaményi (Deregnyő, 1805. október 4. – Teplitzi fürdő, 1855. augusztus 5.) Közgazdasági író, országgyűlési képviselő. Iskoláit Sárospatakon, Pozsonyban, Késmárkon, a jogot 1823-24-ben a sárospataki főiskolán végezte. Joggyakornok Zemplén megyében és Pesten volt. Zemplén megyében kezdte közéleti pályáját is. Egyike lett az országos gazdasági egyesület alapítóinak. Bátyúban is voltak birtokai. Az 1835-36-os országgyűlés követéül választották. 1848-ban a pesti parlament tagja lett, s 40 éven át az is maradt. A pozsonyi országgyűlésen az ellenzéki hazafias párt vezéregyénisége, a szabadelvű eszmék védelmezője, a Pesti Hírlap munkatársaként Kossuth pártfogója.1860-ban felajánlották neki Ung vármegye főispáni állását, de nem fogadta el. 1869-ben Bereg megye tiszaháti kerülete választotta meg egyhangúlag országgyűlési képviselőjének. Cikkei a Pesti Hírlapban, a Gazdasági Lapokban és a Pesti Naplóban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész (1925) fiatalon klasszikus szerzők sokszor hálátlan figuráit alakította, később hősszerepeket kapott, de igazán karakterszínészként aratta sikereit.

Felavatják a Fekete János tervei alapján turulmadaras Ferenc József hidat (1896).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f314-4583″][vc_column_text]NE AGGÓDJ MIATTA!

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5:7)

John Mason írta: „Nem tudtam megnyugodni. Ha nem láttam át mindent, szorongó, nyugtalan, ideges, aggódó és zsémbes lettem… a következő adagot kívánó kábítószereshez hasonló. Nem volt olyan súlyos az eset, de a tünetek megegyeztek. Keresztyén voltam, és elvileg hitben jártam. Az üdvösségem tekintetében Jézusban bíztam, más területeken viszont magamban.” Te is így élsz? William Ward, motivációs író így fogalmazott: „Az aggodalom negatív hit, ilyenkor a kedvezőtlenben bízunk, biztosak vagyunk a katasztrófában, és a vereségben hiszünk. Az aggodalom mágnesként vonzza be a negatív helyzeteket. A hit viszont hatalmasabb erő, mely pozitív körülményeket teremt. Az aggodalmaskodás elpazarolja a jelent, és a múlt problémáival gátolja a jövő lehetőségeit.” Amikor egy idős férfit megkérdeztek, hogy mi fosztotta meg őt az örömtől az életében, így felelt: „Azok a dolgok, melyek sohasem történtek meg.” Emlékszel azokra a dolgokra, amelyekért tavaly aggódtál? Túl sok energiát pazaroltál rájuk, igaz? A legtöbbjük pedig egész jól alakult, ugye? Azoknak a dolgoknak, melyek miatt aggódunk, közel 99 %-a soha nem következik be. Tudtad, hogy az olyan sűrű köd, amely hét háztömböt betakar 30 m mélységben, alig egy pohárnyi vízből áll? Csak egy pohárnyi! Mégis képes megakadályozni a látásunkat. Egy pohárnyi aggodalom ugyanerre képes. A Bibliában azt olvassuk, hogy „az ember nem ura élete útjának, és aki azon jár, nem maga irányítja lépteit” (Jeremiás 10:23). Hagyj fel azzal, hogy megpróbálsz irányítani minden lehetséges végkimenetelt. Az élet jobban alakul, ha elhatározod, hogy ráállsz Isten Igéjére, és bízol abban, hogy ő majd gondoskodik rólad.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f314-4583″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Assisi Szent Ferenc

Szent Ferenc, Isten szegénye. Egészen Istennek akart élni, egészen a szegény Jézust akarta követni. Megtalálta azt a sajátos hivatást, amelyet az Isten szánt neki. Kövessük Ferencet az egyszerűségben, az Isten iránti szeretetben, hűségben.

Ferenc Assisi olasz városkában született 1182-ben, eredeti neve Bernardone János volt. Apja gazdag posztókereskedő volt. Nevét azután apja megváltoztatta, abbeli örömében, hogy fia éppen Franciaországi (Provance-i) távolléte alatt született. Örökösének, vagyona megsokszorozójának álmodta fiát. Maga mellé vette az üzletbe.

Ferenc azonban inkább tervezte fényes lovagi jövőjét. A bolt zárása után lakomázott, nótaszó, lantpengetés, tréfák töltötték ki életét. Csínyeket szeretett elkövetni a társaival, de közönséges, vagy frivol sohasem volt. A szegényeken mindég segített.

Háborúság tört ki egyszer Perugiával szemben, 1202-ben vereséget szenvedtek Ponte San Giovanninál, Ferenc is fogságba került. Társaiban a fogság ideje alatt is ő tartotta a lelket. Két év múlva szabadult, de akkor halálos beteg lett, rádöbbent az emberi mulandóságra, kedve nagyon leromlott. Felgyógyulva még egyszer megpróbálkozott lovagi terveinek megvalósításával, ám hamarosan Spolettóban látomása volt, az Úr jelent meg neki. Ezután egy ideig szülővárosában imádkozott, elmélkedett, betegeket ápolt, segített. Újabb látomásban, Krisztus kérte: „Ferenc, menj, építsd fel hajlékomat; hisz látod, csaknem romokban hever”.

Nekilátott a roskadozó Szent Damján-templom rendbehozásának, néhány vég posztót eladott ennek érdekében apja készletéből. Apja megharagudott. Bezárta Ferencet egy szűk lépcső alatti odúba, majd megverte, végül a püspök elé hurcolta, visszakövetelve a posztó árát. Ferenc ekkor elhagyta a szülői házat, és templomok javításán dolgozott. „Ne legyen… se két öltönyötök, se sarutok…” (Mt 10, 7-10) vallotta, szegényen, egyszerűen hirdette a bűnbánat és megtérés evangéliumát.

Követői gyorsan szaporodtak. Ők a ferencesek. Amikor tizenketten voltak, pápai megerősítést kértek III. Ince pápától rendjük számára. Nehezen kapták meg az egyházi engedélyt a rendalapításra, de a pápa álma segítette őket, mert a pápa a roskadozó pápai bazilika helyreállítójának Ferencet látta.

Ferenc szeretett volna vértanúvá válni, téríteni indult hát a mohamedán világba. Az egyiptomi szultánnal is találkozott, de tiszteletteljes fogadtatásban és gazdag ajándékokban volt része. Nagyon vágyott a szenvedésre is. Csaknem teljesen megvakult, igen súlyosan megbetegedett. Betegsége hosszú időre igénybevette türelmét, ám ő bajait csak „nővérkéinek” nevezte. Mindég türelmes, figyelmes, gyengéd maradt testvéreihez, barátaihoz.

A rendtagok számának növekedése az eredeti szigorú rendi szabályokat is problémássá tette. Ekkor inkább a rend vezetéséről is lemondott, de a kezdettől önként vállalt szigorú szabályokat következetesen megtartotta. Inkább remeteségbe vonult. Greccióban létesített kolostort és 1223-ban itt hozta létre az első betlehemi jászol jelenetet. Megkapta Krisztus Szent Sebeit (stigmatizáció), és gondolatban egyre inkább eltávolodott a földtől.

Hosszú és nagy szenvedései 1226. október 3-án értek véget. A halált „Halál testvér, Isten hozott” felkiáltással fogadta. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, maradványai fölé pedig hatalmas bazilikát építettek. Követői a ferencesek.

Példája:

Élj vidám, szerény életet!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]