2019. április 1., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Hugó – germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni, mikor a személy, akivel törődünk, elhagy… de az az igazság, hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert, aki soha nem mondott volna le róla.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cf36-e537″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg.

A nap hagyományai ma is az iskolás gyerekek körében élnek. Fordított napot rendeznek, tréfás ruhákat öltenek. Egymás megtréfálása is igen népszerű. Még ma is ismert mondóka:

Április bolondja,

Felmászott a toronyba,

Megkérdezte, hány óra.

Fél tizenkettő,

Lóg a füled mind a kettő.

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne szerencsés a termés.

A Magyar Néprajz VII. nyomán

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ijjász Gyula, Jaczik (Ungvár, 1874. április 1. – Ungvár, 1943. február 13.) Festőművész, író. Apja Jaczik András, ungvári mészáros, édesanyja Tapasztó Julianna. 11 éves korában apja kivette az iskolából, hogy hentesinas legyen, bár a fiú inkább rajzolni szeretett volna. Apja halála után fiatalon kiment Amerikába. Cleveland és Pittsburg vasgyáraiban dolgozott. Később beiratkozott egy esti angol tanfolyamra, majd 1893-94-ben a New-York-i Cooper Institute iparművészeti iskola rajztanfolyamára járt. 1900-1902 között Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben. 1905-ben a New-York Times rajzillusztrátora lett. 1910-ben ismét visszatért Európába és Párizsban az Académie Colarossiban képezte magát tovább. Ebben az időben Amerikában már befutott festő volt, vásárolták képeit. Amerikában és Európában is sokat utazott. Hollandiában Rembrandt képeit tanulmányozta.

1911-ben változtatta Jaczikról Ijjászra a nevét. 1914-ben a világháború kitörése megakadályozta abban, hogy visszatérhessen Amerikába. Önkéntesnek jelentkezett, s mint haditudósító, a fronton háborús jeleneteket festett. A háború után szülővárosában, Ungváron telepedett le, 1920-ban megnősült. 1927 körül újra kiment Amerikába, de ott már egy egészen más világot talált. Megkezdődött a gazdasági válság, képeit senki sem vásárolta. Betegen tért vissza Ungvárra. Néhány évig még festett. Novellái, kritikái is megjelentek a helyi sajtóban. Képein ruszin parasztokat, favágókat, halászokat, katonákat, táncosnőket, úri dámákat és mosónőket ábrázolt. Háborús témájú képeket, tájképeket és vallásos képeket is festett. Olajjal és akvarellel dolgozott. Grafikai munkássága is jelentős. Stílusa az impresszionistákhoz áll a legközelebb, ő magához a nagybányai festőiskolát érezte közelinek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Zsigmondy Richard Adolf kémikus 1865-ben született. „A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatálrt és az alkalmazott módszerekért” 1925-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cf36-e537″][vc_column_text]LÉGY HÁLÁS ISTEN KEGYELMÉÉRT!

„Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem Krisztus mérhetetlen gazdagságát.” (Efezus 3:8)

Egyszer a farizeusok házasságtörésen értek egy asszonyt. Mózes törvénye egyértelmű volt: meg kell kövezni. A farizeusok készen is álltak erre. Az asszony valószínűleg azt gondolta, hogy Jézus is egyetért velük, hiszen igazságos. Nem volt ügyvédje, aki megvédte volna, még mentő tanúja sem volt. De Jézus hirtelen lehajolt és írni kezdett a porba. Vannak tudós teológusok, akik azt gondolják, hogy a farizeusok bűneit sorolta fel, pontosan megjelölve a helyszínt és az időpontot is. Amikor felnézett, az asszony vádlói már mind eltűntek. Erre ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva ne vétkezz!” (János 8:11). Aznap Jézus felemelte azt az asszonyt a tagadhatatlan bűn állapotából a feltétel nélküli kegyelem állapotába. Nem érdemelte meg, nem is tudta, hogy ez lehetséges. Veled is ez történt? Egyszer Abraham Lincoln látta, hogy egy ültetvénytulajdonos licitál egy rabszolgalányra. Tudta, hogy azért akarja megvenni, hogy bántalmazhassa őt, ezért Lincoln maga vette meg a lányt, és felszabadította. „Ez azt jelenti, hogy bárhová mehetek, ahová csak akarok?” – kérdezte tőle a lány. „Igen – válaszolta Lincoln -, hiszen szabad vagy!” A lány könnyes arccal így válaszolt: „Akkor, Uram, magával megyek.” A „kegyelem” szó olyan fontos volt Pál számára, hogy háromszor annyi alkalommal használta, mint a többi szentíró. Visszaemlékezve korábbi erőszakos életére, azt írta: „nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem…” A „kegyelem” szó a kharisz görög szóból származik, ami azt jelenti: „tiszta öröm. Bár nem érdemled meg, Isten tiszta örömnek tartja, hogy megmentsen.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]