2019. április 22., húsvéthétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Csilla – Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

Noémi – héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Napsütötte szép tájakon,
Jöttem végig az utakon.
Fölém hajolt sok kis virág,
Rózsavizük osztogatták.
Megöntözlek most itt véle,
Piros tojást kérek érte.”

Húsvéti locsolóvers

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932de1-5e82″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM

Húsvéthétfő

A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

A locsolás jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket.

A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény, amihez tollcsévét erősítenek. Ebből engedik a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. A díszítőmotívumok lehetnek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, sőt életképek, feliratok is.

Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra sósavval rajzolnak mintát, vagy levelet kötnek a tojásra, ezután főzik meg a hagymahéjban, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovácsmesterek ún. patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. A kereskedelem, az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást, tojáscukrot, csokoládé nyuszikat. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből.

Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

Magyar Néprajz VII.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bárány Róbert orvos, (1876) orosz hadifogsága idején ítélték oda neki az 1914-ik évi Nobel-díjat, „a vesztibuláris apparátus élet- és kórtanára” vonatkozó kutatásaiért.

– Bogár László közgazdász, egyetemi tanár születése (1951). Több közgazdasági témájú könyve jelent meg, TV műsorokban szerepel.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra (Honfoglalás Egyesület 2000.)[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72de1-5e82″][vc_column_text]VEZESD GYERMEKED KRISZTUSHOZ!

„Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt…” (5Mózes 6:6-7)

Nem könnyű keresztyén szülőnek lenni egy olyan világban, ahol a kortársak óriási nyomása nehezedik gyermekeinkre, ahol az értékek devalválódtak, az erkölcstelenség pedig csúcsokat dönt. Isten segítségével azonban jó szülő lehetsz! Ahhoz, hogy gyermekeidet Krisztushoz vezethesd, tedd a következő öt dolgot: 1) Kezdd el már kis korukban! Olvass nekik minden este bibliai történeteket! Hadd hallják, ahogy imádkozol értük, hogy megismerjék Jézust személyesen, és kitartóan adj hálát azért, hogy meghalt bűneinkért. 2) Amikor elviszed őket a gyülekezetbe, magyarázd el nekik a különböző szertartások és ünnepek (keresztség, úrvacsora, húsvét, karácsony) jelentését és azt, hogy miért tartjuk meg, miért ünnepeljük ezeket. 3) Légy fogékony a lelki életet illető kérdéseikre, és szánj időt azok megválaszolására a számukra is érthető módon. 4) Vegyél nekik keresztyén DVD-ket és képregényeket, melyek a bibliai igazságokat az ő életkoruknak megfelelő szinten mutatják be. 5) Bízz a Szentlélekben, hogy bölcsességet ad ahhoz, hogy a megfelelő időben mondd el nekik az evangéliumot, és imádkozz folyamatosan megtérésükért! Egyszer D. L. Moody egy igehirdetésében „két és fél megtérésről” számolt be. Valaki erre azt mondta: „Gondolom, úgy érti, hogy két felnőtt és egy gyermek.” „Nem – felelte Moddy. – Úgy értem, hogy két gyermek és egy felnőtt. A gyermekek egész életüket Istennek tudják adni, de a felnőttek már csupán életük hátra lévő felét.” Ne feledd, azt tanuljuk meg legkönnyebben, amit sokszor hallunk. Ezért legyen a szívedben Isten szava, és ismételgesd azt gyermekeid előtt!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]