2019. április 24., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]György – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Vannak pillanatok az ember életében, amikor (…) megérzi, hogy ettől a másodperctől fogva valami ezentúl másképpen lesz. Nem tudja mindig pontosan kikövetkeztetni, hogy az eljövendőben milyen mértékig, mennyire és hová vezetve befolyásolja elkövetkező napjait az a valami, de hogy olyan történt vele, ami miatt az a bizonyos „ezentúl másképpen” bekövetkezett, az kétségtelen.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931c08-4ec2″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Szent György napja

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat is ezen a napon hajtották ki.

A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan: ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő termés lesz.

Időjóslás is kapcsolódik a naphoz: ahány nappal Szent György előtt megszólal a béka, annyival hallgat el utána, vagyis nem lesz korán tavasz.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Duchnovics Sándor, Olekszandr Vasziljovics Duchnovics (Topolja, Zemplén  megye, 1803. április 24. – Eperjes, 1865. március 29.) kanonok, szentszéki ülnök, pedagógus, a ruszin költészet, próza és dráma jeles képviselője. Középiskoláit Ungváron és Kassán, teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1829-ben szentelték miséspappá.  Három évig a püspöki kancellárián dolgozott. 1843-ban nevezték ki eperjesi kanonokká.  Itteni működése idején a várost Munkács és Ungvár után a ruszin szellemi élet harmadik központjává tette. Irodalmi almanachokat, kalendárumokat, iskolai tankönyveket adott ki, maga is írt, népköltészeti gyűjtéssel foglalkozott.

1850-ben létrehozta az eperjesi irodalmi társaságot. Az irodalmi társaság egyik célja a jóeszű, de szegény ruszin ifjak tanulásának és világi pályára való felkészülésének segítése volt. 1859-ben felajánlotta könyvtárát a krasznobrodi monostornak azzal, hogy a gyűjteményt tegyék elérhetővé nemcsak a papok, hanem a világi olvasók számára is. Sokoldalúan képzett, nagy munkabírású, széles érdeklődési körű ember volt. Az egyházi ügyeken kívül foglalkozott filozófiával, történelemmel, jogtudományokkal, pedagógiával. Beszélt latinul, görögül és a Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének nyelvén. Művei bécsi, galíciai, kijevi kiadványokban jelentek meg.

Alkotói indulásakor, az 1820-as évek közepén, az ungvári görög katolikus szeminárium növendékeként még magyarul és latinul verselt. Költeményei Berzsenyi, Kölcsey, Batsányi és Virág Benedek hatását tükrözték.

A szabadságharc leverése után írt Ruszin voltam, vagyok, leszek és a Kárpátaljai ruszinok c. verseit a ruszin nemzettudat ébresztőjeként tartják számon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Királyi jóváhagyásra a magyar lovagok megalapítják a Szent György lovagrendet (1326)

–          Sulyok Mária (1908) Kossuth-díjas, nagy erejű, drámai jellemábrázoló színésznő volt.

–          Zenthe Ferenc színész 1920-ban született, rendkívül népszerűvé vált első elsősorban tévészerepei révén.

–          Ezen a napon született Huszka Jenő zeneszerző (1875)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71c08-4ec2″][vc_column_text]NE LÉGY REST! (1)

„Eredj a hangyához, te rest, hogy mit tesz, és okulj!” (Példabeszédek 6:6)

Mit jelent a restség? Robert Hicks így fogalmazta meg: „Úgy érezzük, hogy jogunk van a dolgokhoz anélkül, hogy hajlandó lennénk megdolgozni a megszerzésükért, emiatt vagyunk a semmittevők társadalma.” Van valami, amiről képtelenség meggyőzni egy rest embert: arról, hogy ő rest. „Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, akit értelmesen felel” (Példabeszédek 26:16). Még ha hát bölcs ember is mondja neki, hogy lusta, nem fogja elismerni a hétszeres túlerővel szemben sem. Lehet beszélni egy rest emberhez, de nem lehet beszélni a fejével. „A restet megöli vágyakozása, mert a két keze nem akar dolgozni” (Példabeszédek 21:25). A rest két kedvenc szava: „majd egyszer”. Ilyeneket mondogat: „majd egyszer bejön a dolog”, vagy: „majd egyszer saját vállalkozásba fogok”, vagy: „majd egyszer hozzákezdek a …-hoz” (helyettesítsd be a megfelelőt). Mindig van kéznél kifogás arra, hogy pillanatnyilag miért nem tud dolgozni. Erre utalt Salamon is: „a lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes” (Példabeszédek 15:19). Amikor a lusta ember kinéz az élet ajtaján, nem a lehetőségek egyenes országútját látja, csupán egy tüskés ösvényt. Benjamin Franklinnak igaza volt, amikor azt mondta: „Nem tudok egy olyan emberről sem, aki a jó volt a kifogások keresésében, hogy jó lett volna bármi másban is.” Összegzésül: a rest ember pénzkereset helyett inkább kifogásokat keres. Ezért a mai üzenet számodra: ne légy rest!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-21c08-4ec2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú

Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622. április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.

Szent György vértanú

Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati egyházban. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték.

Vértanúsága nemcsak népszerűvé tette, hanem megnyitotta neki Krisztus Országát.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]