2019. május 25., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mi volt, emlékben él,
S új vár, mint utad tova léped,
S éretten az évek fényeinél,
Sokat tehetsz még, annyi szépet.”

Fodor József

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b5a6-5984″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Orbán napja

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Erdélyi Béla (Hátmeg, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) Festőművész, a kárpátaljai festőiskola egyik megalapítója. Másodéves rajztanár-jelöltként Budapesten figyeltek fel tehetségére. 1913-ban állami ösztöndíjjal a kecskeméti művésztelepre került, ahol Olgyay Ferenc és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. A rajztanárképző elvégzése után négy évet Münchenben töltött, majd egy évig Olaszországban folytatta tanulmányait. Innen Lengyelországba, majd Svájcba és Párizsba ment, ahol a gargilesse-i művésztelepen a modern francia festőkkel dolgozott hosszabb ideig. 12 éves külföldi tartózkodás után tért haza, egyszerű középiskolai rajztanárnak. Előbb Munkácson, majd Ungváron dolgozott. Ekkor már több kiállítás volt mögötte: 1913-ban Budapesten az Akadémián, 1923-ban Münchenben a Glastpalastban., 1927-ben Prágában, 1928-ban Olmützben, 1930-ban Párizsban a Champs Eysées-n. 1931-ben Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, amelynek alapítói Erdélyi, Boksay, Cupal, Kaigl és Ozsdian voltak. Az egyesület 1944 végéig működött. Utódja az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozata lett, amelynek Erdélyi volt első, létrehozó elnöke.  Ungváron képzőművészeti főiskolát alapított, amelynek szintén ő lett az első rektora.  A főiskola hamarosan megszűnt, a helyette megalakult iparművészeti szakiskolát szintén Erdélyi igazgatta. Szeretett volna „Kárpátaljai Barbizont” teremteni. 1949-ben azzal vádolták meg, hogy a képzőművészetben kozmopolita nézeteket követ, ezért megpróbálták tevékenységében akadályozni.

Festészetében egy-egy részleten keresztül a természet lényegének megragadására törekedett. Hagyatéka Kárpátalja szellemi értékeinek egyik legnagyobb kincse. Egykori ungvári lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Legismertebb  alkotásai: Sz. A arcképe; Zádor Dezső zeneszerző képmása; XX. század; Mezei virágok; Csendélet kancsóval; Udvarrészlet; Ung-völgy; Nevicke; Latorca-kanyar; Volóc.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Budapesten rendezik meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938).

–         Megjelenik Ilosvai Selymes Péter Az híres Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről c. széphistóriája (1574).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b5a6-5984″][vc_column_text]LÉGY VELE! (1)

„Aki a szolgálat ajándékát kapta, az végezze szolgálatát; a tanító a tanítást, a vigasztaló a vigasztalást, az adakozó szerénységgel, az elöljáról igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.”

Azt szoktuk mondani: „Nem az én dolgom. Nem akarok beleavatkozni!” Mondtad már ezeket a szavakat? Talán azt gondoltad, jó okod van rá – lehet, hogy rosszkor jött – , de a lényeg, hogy nem segítettél valakinek, aki nehéz helyzetben volt. Nem vagy ezzel egyedül. Kutatások bizonyítják, hogy a világon mindenütt egyre inkább kerüljük a „belebonyolódást”. Pedig bibliai parancs az, hogy ott legyünk mások számára, hiszen így tudjuk a gyakorlatban szeretni Istent és felebarátunkat (ld. 22:37-39). A krízisek általában három módon jelennek meg: 1) Helyzetfüggő válságok, például egy súlyos betegség, egy szerettünk halála vagy családi kapcsolatok tönkremenése. Jób pátriárka mindezt átélte! 2) Fejlődési válságok az egyes életszakaszokhoz, életeseményekhez köthetők: az otthon elhagyása, továbbtanulás, házasságkötés miatti változások, szülővé válás, nyugdíjba menés vagy romló egészség. Ábrahám és Sára megtapasztalták milyen érzés fejlődési válságot átélni. El kellett hagyniuk otthonukat és családjukat, hogy áldozzák fel csodálatos módon született egyetlen fiúkat. 3) Önismereti válságok, amikor valami zavaró tényt tudunk meg magunkról. Például közlik velünk, hogy emberileg a betegségünk gyógyíthatatlan, vagy úgy érezzük, kudarcot vallottunk, mert már túl öregek vagyunk életcéljaink megvalósításához. Vagy kénytelenek vagyunk szembenézni egy válással vagy megözvegyüléssel, vagy elutasítottnak érezzük magunkat a hátterünk miatt. Illés és Jónás példák az önismereti válságra. Esetleg ismersz valakit, aki hasonló válságot él át? Ha igen, akkor igyekezz segítségére lenni!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b5a6-5984″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Orbán püspök, vértanú

  1. Orbán volt a 17. pápa. 222 és 230 között uralkodott.

Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.

A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.

Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemetarium Praetextati-ban temették el. Ünnepét május 25 -én tartják. A szőlő, a szőlőművelők védőszentjeként tisztelik.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]