2019. május 3., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A tudomány szüntelen előrehaladás, eltörli saját eredményeit. Termékeny törlések…! A tudomány létra… a költészet szárnyalás. A művészet remekei örökkévalóak. Dante nem törli el Homéroszt.”

Victor Hugo

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931fc9-c8ee”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, IV. (1206 nov. – 1270. május 3.) 1235-től 1270-ig magyar király. II. András és Gertrúd meráni hercegnő elsőszülött fia. A szájhagyomány szerint leányával, Kingával (Kunigundával) Máramarosban járt.

1241-ben, amikor a király tudomást szerzett a tatárok támadásáról, eleget téve a főemberei kérésének, elindult a határ felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia és Magyarország között húzódnak egészen a lengyel határig. Amikor a király megbizonyosodott a tatárok várható betöréséről, az Orosz-kapu őrizetére – amelyet hegyi kapunak is mondanak –, s amelyen keresztül vezet az út Magyarországba (a Vereckei-hágóról van szó) – elküldte legfőbb ispánját a seregével, és Magyarországon kihirdette, hogy mind a nemesek, mind azok, akiket királyi szervienseknek neveznek, mind a várkatonák… készüljenek fel a hadra.  1242. március 31-én a tatár sereg a Vereckei-hágón keresztül betört Magyarországra. 1241. április 11-én szétverték a király seregét, és kifosztották az országot. A tatárok kivonulása után IV. Béla a Kárpátok aljának termékenyebb részeire német telepeseket hozatott.  Más részekre galíciai ruszinokat telepített, mivel Mihály csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszláv feleségül vette Béla lányát, Annát, s vele hozományul kapta az Abaúj és Zemplén határában álló Füzér várát. Ugocsa megyébe flamandok, olasz, cseh és ruszin hospesek települtek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hajnóczy József író (1750), kora reformmozgalmának kimagasló képviselője, a magyar jakobinusok egyik vezetője volt, ezért elfogták és kivégezték.

–          Hevesi Sándor író, rendező, színigazgató (1873).

–          Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (1899)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71fc9-c8ee”][vc_column_text]JABÉC (3)

„És megadta neki Isten, amit kért.” (1Krónikák 4:10)

Amikor Jabéc így imádkozott: „bárcsak… kiszélesítenéd határomat”, azzal azt mondta: „Uram, többet szeretnék, mint amennyim van, és ezt tőled kérem!” Ennek az embernek nagy törekvései voltak, és Isten megáldotta azokat. Három közkeletű téveszme tart vissza minket attól, hogy nagy ambícióink legyenek: 1) Összetévesztjük a félelmet az alázattal. Azt mondjuk: „Ó, ez nekem soha nem sikerülne!” – és azt hisszük, alázatosak vagyunk. De ez nem alázat. Ez félelem – a félelem pedig kishitűség. Az alázatos ember azt mondaná: „Isten segítségével képes vagyok rá. Isten áldásával sikerülni fog. Lehet, hogy egyedül nem tudom megtenni, de Isten segítségével igen.” Ez az igazi alázat. 2) Hajlamosak vagyunk összekeverni a lustaságot az elégedettséggel. Pál apostolt idézzük: „megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van” (Filippi 4:11). De ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek céljaink. Pál nem azt mondta: „nincsenek terveim vagy céljaim a jövőre nézve”. Sőt, épp az ellenkezőjét írta: „nekifeszülve futok egyenest a cél felé” (Filippi 3:14). Ha nincs semmilyen álmod vagy célod, kérj Istentől! 3) Összetévesztjük a kicsinyes gondolkodást a lelki beállítottsággal. Vannak, akik azt mondják: „én a magam kis szerény módján szolgálom Istent.” Miért nem szolgálod őt hatalmas módon? Miért nem hagyod, hogy jobban használjon? Mások azt mondják: „Nos, én jól vagyok így, ahogy vagyok. Isten ilyennek teremtett.” Nem helyes Istent hibáztatni a növekedés hiányáért, mert ő megadott számodra minden eszközt és ötletet a növekedéshez. A lényeg: gondolkozz nagyban, különben útjában állsz Istennek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-21fc9-c8ee” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]