2019. március 19., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]József – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
Bánk – a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.
[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Csak azok alkalmasak az életre, akik nem félnek a haláltól, és senki sem kész még a halálra, aki nem tett meg mindent, hogy élvezze az életet. Mind az élet, mind a halál egyaránt részei annak a nagy élménynek, amelyet földi létünk jelent.”
Theodore Roosevelt
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d92e-fe7c”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
József napja
A három egymást követő jeles nap egyike (Sándor, József, Benedek). Ezen a napon is érvényes a közismert időjárási mondóka: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak József napján. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Bay György (Surány, 1792. márc. 19. – Pest, 1849. június 11.). Költő, politikus. Sárospatakon tanult. 1815-ben belépett a bécsi magyar testőrségbe. Bécsben került kapcsolatba Kisfaludy Károllyal. 1816-tól Bereg megyei táblabíró, 1825-től főszolgabíró, 1832-től 1841-ig első alispán. 1841 és 1849 között Pesten alországbíró, alnádor és hétszemélynök. Közelebbi viszonyba került Kazinczy Ferenccel, akivel levelezett is. 1818-1823-ból Kazinczynak kilenc hozzá írott levele maradt fenn. Szoros barátságban volt Kölcseyvel is.
Versei, versfordításai a Hébében (1822-23), a Felső-Magyarországi Minervában (1827) jelentek meg.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Kabos Gyula színész (1887) a hazai társalgási vígjátékok legvirtuózabb alakja volt, a pesti kispolgárt nála meggyőzőbben, hitelesebben kevesen ábrázolták.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d92e-fe7c”][vc_column_text]HOGYAN SEGITSÜNK MÁSOKNAK? (2)
„Amim van, azt adom neked.” (ApCsel 3:6)
Figyelj meg két dolgot ebben a történetben. Először: tisztában kell lenend azzal, hogy mid van, és mid nincs. „Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked.” Biztosnak kell lenned elhívatásodban, és jól kell érezned magad a bőrödben! Pál azt írja: „Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: aki a prófétálás ajándékát kapta, az a hit szabálya szerint prófétáljon; aki a szolgálat ajándékát kapta, az végezze szolgálatát; a tanító a tanítást, a vigasztaló a vigasztalást, az adakozó szerénységgel, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel. A szeretet ne legyen képmutató.” (Róma 12:6-9). Másodszor: tanuld meg felismerni a különbséget aközött, amit az emberek kérnek, és amire valójában szükségük van. Néha erősítésre van szükségük, máskor erőpróbára. Néha vigasztalásra helyreigazítás helyett; máskor feddésre vigasztalás helyett. Ennek a sántának nem alamizsna kellett, hanem segítő kéz. Péter azt nyújtott neki: „jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött lába és a bokája” (ApCsel 3:7). Ahhoz, hogy segíteni tudj az embereken, szeretned kell őket, fel kel ismerned, mire van szükségük, tudnod kell, mit tudsz adni, és kapcsolatba kell lépned velük szükségükben!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d92e-fe7c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent József, a Boldogságos Szűz Mária Jegyese ünnepe
Úton a Nagyhét felé a liturgiában Szent Józseffel találkozunk, akiről viszonylag keveset tudunk. A Jézus gyermekségéről szóló evangéliumi részekből kiderül, hogy igaz ember volt és hallgatott az angyalok által hozott isteni üzenetekre. Mária jegyese volt, aki gondoskodott Jézusról és anyjáról. Aggodalmai és félelmei ellenére Isten utasítására magához veszi Máriát, és vele együtt Jézust is befogadja életébe. Nekünk is ilyen természetes egyszerűséggel kellene mindig magunkba fogadni Jézust. Nem kell tartanunk a vele való találkozástól, mert nem elítélni jön, hanem abban segít az Úr, hogy az igazzá válás biztos útján járjunk.
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]