2019. március 31., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Árpád – magyar eredetű; jelentése: árpa.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Porszem rakódott porszemre. Azt jelentette, hogy nem történik semmi, hiába várjuk. Hogy csak rakódnak bennünk a napok, az órák, a percek: nincs más cselekménye az életünknek. Azt jelentette, hogy mégis így telik velünk az idő, rettenetesen és csodálatosan.

Ottlik Géza

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93658f-62c8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dolhai Petrovai Ákos (?, 1823 – Császlóc, 1893. március 31.). Ung vármegye aljegyzője, majd táblabírája, az 1848-49-es szabadságharc őrnagya. Apja, Petrovai István nagy műveltségű, széles látókörű férfi volt, tőle örökölte társadalmi kérdések iránti fogékonyságát. 1845-ben a vármegye másod-, 1847-ben első aljegyzője, majd táblabírája.

A szabadságharcban honvédként vett részt, a schwechati csatában még nemzetőrként harcolt. Bem nevezte ki huszárszázadossá, majd hősiességéért őrnaggyá. A bukás után nem vállalt állami hivatalt, gazdálkodott birtokán, az ungvári gazdasági egyesület, a színház, a Deák-kör munkájában vett részt. 1860-ban országgyűlési képviselő volt, 1877-1884-ben kataszteri felügyelő. 1884-ben végleg visszavonult császlóci birtokára gazdálkodni.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1891-ben Asbóth Oszkár, az első helikopter megalkotója.

Oscar-díjat nyer Rófusz Ferenc A légy c. animációs filmje (1981).

Ezen a napon született 1954-ben Gulyás Dénes operaénekes.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7658f-62c8″][vc_column_text]KI TUDJA? ISTEN!

„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi.” (5Mózes 29:28)

A Biblia azt mondja: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” (Példabeszédek 3:5). Könnyű idézni ezt az igét, de nehéz eszerint élni, különösen akkor, ha valamilyen tragédia vagy veszteség ér az életben, és nem értjük, miért. Van, amikor imádságainkra választ kapunk Istentől, és van, amikor békességet. „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6-7). Íme, két ige, amire ráállhatunk a fájdalom és veszteség idején: 1) „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk” (5Mózes 29:28). Ami a dolgok megértését illeti, van, amit megmutat nekünk Isten, és van, ami az ő felségterülete. Isten dönt arról, mennyit enged meglátnunk. Pál, aki az Újszövetség isteni kijelentésének felét írta, elismerte: „töredékes az ismeretünk” (1Korinthus 13:9). A saját értelmünk a legjobb esetben is mindig korlátozott lesz. 2) „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28). Isten néha elmagyaráz nekünk dolgokat, máskor azt mondja: „majd később megérted.” Ezért, amikor kísértést érzel, hogy kétségbeesetten széttárva karodat azt mondd: „Ki tudja?”, emlékeztesd magad: „Isten tudja!” Ma jusson eszedbe, hogy ő mindennel a te javadat és az ő dicsőségét munkálja!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2658f-62c8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Ámosz próféta

Ámosz Tekoában született, Juda törzséből származott. Pásztor volt, de szikomorfát is nevelt. Ő a harmadik kis próféta a Szentírásban. II. Jeroboám király alatt lépett fel, „Két évvel a földrengés előtt”, 360 körül Krisztus születése előtt. Júdeából Izrael országába ment át. Bételben a szentélyben és Szamáriában beszélt. Jövendöléseiben többek között szigorúan megfeddte a gonosz gazdag embereket, szemrehányást téve nekik a szép házakért és a gazdag lakomázásokért. Ugyancsak szót emelt a szegények érdekében, és a törvénytelen istentiszteletek miatt. Amacja pap kiutasította a szentélyből és Izrael országából is. Hogy meddig működött pontosan, nem tudjuk. Elég szilárd hagyomány szerint Tekoában temették el. Az ószövetségi Szentírásban egy könyvvel szerepel.

Szent Benjamin diakónus

Szentünk Izdegerd perzsa császár uralkodása idején élt. Mivel sok perzsa pogányt térített a keresztény hitre, megrágalmazták, megverték és börtönbe vetették, ahol két évig szenvedett. Egy görög ember, aki követségben volt a perzsa udvarban, hallott Benjaminról. Kérte‚ hogy bocsássa szabadon. A császár megígértette a követtel, hogy Benjamin nem fog több perzsát megtéríteni. A követ ezt meg is ígérte.

Benjamin ebbe nem egyezett bele. A császár erre megparancsolta, hogy 12 kihegyezett szöget verjenek keze és lába körmei közé. Amikor látta, hogy Benjamint ez nem töri meg, megparancsolta, hogy szúrják át vastag hegyes nyárssal. Ez 420 körül történt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]