2020. január 10., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Melánia – görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„A házasság mindenkinek nagy emberi vizsga, egymás szokásait tiszteletben kell tartani, elnézőnek kell lenni a másikhoz, már csak azért is, hogy az is elnéző legyen mihozzánk. Senki nincs hiba nélkül.”
Hajnal Gábor
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a807-3054″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Várady-Stenberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1922. február 12.) Történész professzor, az ungvári egyetem tanára. Tanulmányait szülővárosában a zsidó elemi iskolában kezdte, majd a gimnáziumban folytatta. A középiskola tizedik osztályát már a szovjet uralom alá került besszarábiai Benderiben végezte el. 1941- 42-ben az észak-kaukázusi Kubány vidékén kisegítő traktoros. 1942-43-ban beiratkozott a háború elől a dél-uráli Cskalov (Orenburg) városába kitelepített Kisinyovi Tanárképző Főiskolára. Innen került a leningrádi egyetem történelem tanára. Tanárai arra biztatták, hogy foglalkozzon a magyar történelemmel. A Szaltikov-Scsedrin közkönyvtárban már ekkor rábukkant Hess András budai krónikájának 1473-as kiadására. 1949-ben került az ungvári egyetemre, ahol gyakornokként, docensként, majd professzorként dolgozott 1989-ig. 1989-90-ben, már nyugdíjasként főmunkatársa lett az ungvári Szovjet Hungarológiai Központnak. 1956-ban Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi disszetációját, amelynek témája: Felszabadító háború Magyarországon a XVIII. század elején és az egykorú orosz-magyar kapcsolatok. 1970-ben a leningrádi Herzen Tanárképző Főiskola rendezte meg az Oroszország és Magyarország 1849 és 1904 közötti kapcsolatairól írott nagydoktori értekezésének tudományos vitáját. Számos forrásfeltáró tanulmányt és tudománynépszerűsítő cikket publikált az orosz –magyar és a magyar-ukrán történelmi, irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint a kárpátaljai helytörténet tárgyköréből a moszkvai, leningrádi, budapőesti folyóiratokban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpátaljában és a Hatodik Sípban. Munkatársa volt számos lexikont összeállító szerkesztőbizottságnak: a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyijának, a Szovetszkaja Isztoricseszkaja Enciklopegyijának, a Ragyanszka Enciklopegyija Isztoriji Ukrajininak, társszerzője számos fontos tudományos monográfiának. Négy önálló kötete is megjelent. 1989-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével, 1991-ben a Lotz János-emlékéremmel tüntették ki.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Mécs Károly színészt (1939) főleg lírai, szerelmes szerepkörben foglalkoztatták, gyakran szerepel a rádióban és a szinkronstúdióban.
Medgyesy Ferenc, Kossuth-díjas szobrász 1881-ben ezen a napon született. Az egyiptomi, az ógörög és az etruszk művészet nagy hatással volt művészetére, a tipikusan magyar hangvételű, statikus jellegű szobrászat egyéni ízű képviselője.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a807-3054″][vc_column_text]FÉLELEMBŐL REMÉNYSÉGBE
Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Ef 6,10-17.
Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim 1,7)
A depresszió az évek során a legkülönbözőbb módokon kínozott. Az egyik állandó jelenség a félelem volt. Az állandó szorítás a mellkasomban nehézzé tette, hogy valamikor is teljesen megkönnyebbüljek. Úgy tűnt, mintha minden abba az irányba hatna, hogy féljek. Gyakran ébredtem fel hideg verítékben fürödve, a rémület szorításában, rettegve attól, hogy felkeljek és felkapcsoljam a világítást.
Számomra a legnagyobb kinyilatkoztatás az volt a fenti igeversben, hogy Isten nem a félelem lelkét adta, hanem a józanságét. Az egyik testvér a gyülekezetben azt tanácsolta, hogy hagyatkozzam erre az igeversre, de – őszintén szólva – nem hittem, hogy ez valamilyen módon is segítene. Mégis, amikor a következő félelemroham jött, felidéztem ezt a verset, és folyamatosan ismételgettem, inkább csak azért, mert nem tudtam, mi mást tehetnék.
És ez lett az én éjszakai mottóm. A fenti idézet ismételgetése segített csökkenteni félelmeimet. Isten szava hatalmas, képessé tesz arra, hogy bátran és szilárdan megálljak.
Imádság: Urunk, köszönjük igédet. Segíts ráhagyatkoznunk azzal a tudattal, hogy te mindig erőt adsz! Ámen.
Isten bátorító igéje megszilárdít.
Teresa Naidoo (KwaZulu-Natal, Dél-Afrika)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu oldal napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]