2020. január 27., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”
Szabó Magda
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934108-b5f2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) A XX. század kiemelkedő magyar költője, a Nyugat munkatársa, vezéregyénisége, a modern magyar líra megteremtője. Jól ismerte a vidéket, az itt élő népek történelmét, múltját. Móricz Zsigmondot köszöntő írásában írta: „… errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Essze Tamás kuruchada. Ez itt magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan. „Rokonszenvvel nézte a Beregben, Szatmárban, Ugocsaszélen élő emberek gondjait, sorsproblémáit, indulatait. „Ez kálvinista magyarság – Móricz Zsigmond magyarjai – hamar dühbe jön a méltatlanságon, s hamar kidörgi az „eb ura fakó”-t. Valamikor a császár, sokszor két erdélyi fejedelem s három török pasa között lehetett választania, hozzászokott”. Több írásában emlegeti a Dózsa György felkelését vérbe fojtó, hatalmas birtokokkal jutalmazott „Werbőczy ugocsai közurat”. Ady Endrét baráti és rokoni szálak is kapcsolták a vidékhez. Levelezett Kaczér Vilmossal, a nagyváradi Színházi Újság szerkesztőjével, aki Beregszászból származott. Barátja volt a Nagyszőlősön született Nagy Endre, jó ismerősei közé tartozott a huszti születésű Szép Ernő és az ungvári származású Pásztor Árpád. Rokoni szálak fűzték a Csighy családhoz. Csighy Sándor a század elején Nagydobronyban tanítóskodott. Csighy Sándorné Török Margit az érmindszenti református papnak, Ady keresztapjának volt a lánya. Csighyék lánya, Róza pedig Ady keresztlánya volt. A fiatal költő 1901 nyarán a Csighy családnál járt Nagydobronyban.
1913-ban Ady Vásárosnaményba utazott egy „familiáris összejövetelre”. Útközben, csatlakozásra várva, a csapi vasútállomáson írta Vedégségben Bottyán vezérnél című, Justh Gyulának ajánlott versét. Cikkei arról tanúskodnak, hogy rokonszenve élete végéig megmaradt, figyelemmel kísérte az itt zajló eseményeket. Írt arról, hogy Beregszászon 1906-ban „nemzetiszínű égi jelet láttak”, hogy 1914-ben az orosz csapatok betörtek a Kárpátokba, elfoglalták Rahót, s veszélyeztették Máramarosszigetet; megemlékezett az életének utolsó éveit Técsőn töltő Hollősy Simon haláláról.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
A Nemzeti Színház bemutatja Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját (1844), melynek szövegét Egressy Béni írta. A három felvonásos dalmű a Bánk bán mellett mindmáig a legmagasabb színvonalú történeti operánk.
Ezen a napon született 1242-ben Árpád-házi Szent Margit királylány, domonkos rendi apáca, IV. Béla király lánya.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74108-b5f2″][vc_column_text]
ISTEN GONDOT VISEL
Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. (Zsolt 55,23)
Amint az egyik nap a Csendes Perceket olvastam, belebotlottam a fent idézett igeszakaszba. Az igevers mellett a Bibliámban ez a széljegyzet áll: „nem veszi el a terhet, de gondoskodik rólad.” Ezt a megjegyzést jóval azelőtt írtam, mielőtt elvesztettem volna a férjemet közel 48 évi boldog házasságot követően. De az igét és a megjegyzést olvasva, mintha magyarázatot találtam volna Isten munkájára az életemben.
Időnként úgy gondolom, hogy nem tudok tovább létezni a férjem nélkül. De amikor így érzek, mindig jön egy látogató, egy üzenet vagy egy telefonhívás a barátoktól vagy a családtagoktól. Néha a napi csendesség alatt kapok egy bátorító üzenetet, ami kimondottan az én helyzetemre illik, vagy egy igeverset, ami balzsamot jelent összetört szívemnek. Máskor a nehézségek között lévők megsegítésére kapok indíttatást. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen áldott is vagyok. Az, hogy segítek nekik, az nekem is nagy segítséget jelent.
Férjem elvesztésének nyomasztó terhe nem szűnt meg, de világosan érzem az Úr vállait is a terhem alatt, és tudom, hogy ő gondoskodik rólam. Ezért nem ingadozom!
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük hűséges gondoskodásodat szomorúságunkban és próbáinkban. Ámen.
Szenvedéseimben Isten megsegít, hogy én is segíthessek.
Margie Lank (New Hampshire, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése. [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24108-b5f2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szűz Mária
Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.
Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én „Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a „Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]