2020. július 26., vasárnap

56 éve született Sandra Bullock, Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színésznő (Féktelenül, Aludj csak, én álmodom).

NÉVNAP:

Anna – héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

Anikó – héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

IDÉZET:

„Aki mindenben megért, egészen biztos, hogy teljesen érdektelen irányodban.”

Balázs Tibor

NÉPI KALENDÁRIUM:

Anna napja

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szépfaludi Ö. Ferenc, Örlőssy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.).  Hírlapíró és szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Nagyváradon, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Egy évig Aradon volt ügyvédsegéd. 1868-ban a Hazám belső munkatársa, majd a Fővárosi Lapok, Reform, Nemzeti Hírlap munkatársa lett. 1883-ban  Lónyay János főispán a Máramaros megye levéltárnokává nevezte ki, egyúttal megbízták a Máramarosi Lapok szerkesztésével, amelynek első száma 1884. január 1-én jelent meg.  1884 augusztusától a lap Szépfaludi és Vékony Antal szerkesztése alatt együtt jelent meg a Máramarossal. 1887-ben a Máramarosi Lapok ismét önálló politikai és társadalmi hetilap lett. Szépfaludi szerkesztette haláláig. Szépfaludi Ferenc volt a Szilágyi István kör elnöke, elbeszélései, tárcái, színművei különböző lapokban jelentek meg. Írt regényeket és műfordítással is foglalkozott. Többek között lefordította Didero Az apáca című regényét. 1896-ban Köröskörül című tárcájával elnyerte Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött 100 koronás pályadíjat.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szervátiusz Tibor, romániai magyar szobrász születése (1930)

– Balatonfüreden, a híres gyógyhelyen előkelőségek részvételével megrendezték az első Anna-bált (1856)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A NAP IGÉJE:

METSZÉS

Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa. (Zsid 12,11)

Nehéz időket éltem át valakivel kapcsolatban, aki nagyon kedves volt számomra. Úgy éreztem, nem tettem semmit, amivel fájdalmas szavaira vagy viselkedésére rászolgáltam volna. Sértetten vívódtam: megszakítsam vele a kapcsolatom vagy Istenre hagyjam a megoldást. Az utóbbit választottam.
Mialatt sírva imádkoztam Bibliám felett, megtapasztaltam Isten vigasztalását. Bizonyosságot nyertem, hogy Isten mennyire szeret, és hogy értékes vagyok számára (1Jn 3,1). De valami más is elkezdett munkálni bennem, amire nem voltam felkészülve. Isten segített meglátni, hogy korábban én sem viselkedtem mindig helyesen, és ez válthatta ki a bántó magatartást. Úgy láttam, hogy ezen az élményen át „metszegeti” az életem.
Először dühös voltam. Miért én bűnhődök valaki helytelen viselkedése miatt? Aztán eszembe jutott a metszés lényege: eltávolítani a káros és a növekedést akadályozó részeket. Az eredmény: egészséges növekedés és bőséges gyümölcs. Ahelyett, hogy neheztelnék az engem megbántó személyre, elhatároztam, hogy hálás leszek Istenemnek a visszametsző munkájáért, hogy új, növekvő és egészséges kapcsolatokat építhessek.

Imádság: Istenünk, ajándékozz meg békességeddel, hogy elfogadhassuk szerető kezed tisztító munkáját. Ámen.

Isten hogyan formál engem?
Esther MacDonald (Quebec, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A SÉRÜLT KAPCSOLATOKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

LITURGIKUS NAPTÁR:

Szent Joakim és Szent Anna, Szűz Mária szülei

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.

bacskaplebania.hu