2020. július 7., kedd

80 éve született Ringo Starr, a Beatles dobosa.

NÉVNAP:

Apollónia – görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

Donát – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

IDÉZET:

„Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.”

Stendhal

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

János Zsigmond, II. János (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme (1556-1571). Szapolyai János király és Jagelló Izabella fia. 1559-ben Izabella hajlandó lett volna békét kötni Ferdinánddal, amelynek értelmében Kassát Ferdinánd, Husztot és Munkácsot Erdély kapta volna meg, Bereg és Ugocsa jövedelmén pedig osztoztak volna a felek.  Izabella halála azonban véget vetett a tárgyalásoknak. Az erdélyi trónra a 19 éves János Zsigmond került, aki Magyarország  választott királya is volt.  Királyi címéről hajlandó lett volna lemondani, de nem akarta feladni a tiszamenti megyéket, ezért Ferdinánd egyezséget kötött Balassi Menyhérttel, hogy megtarthatja korábban Izabellától kapott birtokait, és amennyiben sikerül elfoglalnia, megkapja Munkácsot is, ha nyugtalanítja János Zsigmond területeit. Balassi és társai: Zay Ferenc, Ilosvay Mihály, Mathuznay Pál, a kovászói vár kapitánya hosszú ideig rettegésben is tartották a környéket. Bereg és Ugocsa megye ily módon a Ferdinánd és János Zsigmond közötti viszály ütközőpontja lett. János 1562. április 24-én Gyulafehérváron kelt rendeletében elkoboztatta Mathuznai Péter kovászói birtokait, mert az  „a németekkel cimboráskodott”. Rengeteg panasz érkezett Ferdinándhoz is Balassi Menyhártra és martalócaira.  A király Bornemissza Gergely püspököt, Alaghi Jánost és Rakovszky Györgyöt küldte (egyes források szerint Kaszonyba, más források szerint Nagyszőlősre) a Balassira érkezett panaszok kivizsgálására.  Az 1563-as pozsonyi országgyűlés is foglalkozott a hatalmaskodó kovászói várkapitány, Mathuznai Pál ügyével és az ország főkapitányát vizsgálat indításával bízta meg, védelmi szempontból szükség van-e Kovászóra. Ha igen, intézkedjen a fegyelem helyreállításáról, ha nem – a várat rombolják le. János Zsigmond 1564-ben Balassi Menyhárt halmi várának elfoglalásával és elpusztításával bízta meg Hagymássy Kristóf huszti várnagyot, aki eleget is tett az utasításnak. Ferdinánd halála után 1564-ben Miksa lett a király, aki szintén alkudozni kezdett János Zsigmonddal, de sikertelenül. János Zsigmond vezére, Báthory István visszafoglalta Nagybányát és Nyírbátort. A temesvári basa egy tekintélyes tatár sereggel János Zsigmond segítségére sietett, betörtek a Felvidékre. Közben Schwendi Lázár Miksa számára elfoglalta a munkácsi várat, Husztot is ostromolta, de sikertelenül.

Az 1570. évi speieri egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott a választott magyar királyi címről.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Fényes Elek (1807), statisztikus, közgazdasági, és földrajzi író.

–         Mihály Dénes mérnök, feltaláló születése (1894). A távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A NAP IGÉJE:

ÖRÖM

Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek. (Jak 1,2)

Úgy nőttem fel, hogy dacoltam a méhekkel, borzokkal és a tüskékkel, miközben a fekete szedret szedtem, a téli gyümölcsös pite reményében. Nemrég egyedül szedegettem, s tudtam, hogy a tüskék össze fogják karmolni kezemet és lábamat, majd a ruhámba kapaszkodnak, amint benyúlok az érett bogyókért, melyeket a gyűjtögetők túl kockázatosnak véltek leszedni. De vállaltam a karcolásokat, jele volt ez az elszántságnak, és a jövőbeni jó dolgok ígéretét rejtették. Amint szedegettem, Isten elém hozta ezt az igei kifejezést: „öröm a szenvedésben”. Annyira meglepődtem, hogy megálltam a szedéssel.
A Biblia sokat beszél a szenvedésről, és arról, hogyan kezeljük azt. Én eddig nem sokat szenvedtem, de mindig úgy gondoltam, hogy a szenvedés közelebb visz Istenhez, aki erőt ad annak elhordozásához. Eddig azonban nem igazán értettem, mitől örömteliek a megpróbáltatások.
Isten még a kisebb kihívásokban is tanít bennünket, így a szedergyűjtögetés egy váratlan lecke volt. A karcolások nem olyanok, mint az üldöztetés, betegségek, vagy a halál. Számomra azonban emlékeztető jegyek voltak. A jövőben talán súlyosabb megpróbáltatással kell szembenéznem, de örömmel viselem el, azért a jóért, amit közben Isten elvégez bennem.

Imádság: Istenünk, örömünk forrása, vigasztald meg szívünket, amikor nehézségekkel nézünk szembe! Ámen.

Milyen jó dolgokat rejtett el Isten a mai kihívásaim közé?
Rachel Lulich (Indiana, USA)

IMÁDKOZZUNK ÖRÖMÉRT A MEGPRÓBÁLTATÁSOKBAN!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.