2020. június 5. péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferdinánd – germán eredetű; jelentése: béke + merész. [/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Egy csomó minden csak úgy megtörténik veled, keresned sem kell, betoppan az életedbe. Inkább arról van szó, hogy amikor a sors felajánl neked valamit, akkor választhatsz, hogy elfogadod-e vagy visszautasítod. De miután döntöttél, menned kell az utadon előre, és jobb, ha nem nézel vissza többet.”
Agatha Christie
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9316bc-66aa”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Kovács Vilmos (Gát, 1927. június 5. – Budapest, 1977. november 13.) Költő, író. 1938-39-ben Beregszászban, 1939 és 1945 között Munkácson élt. 1945-ben érettségizett a munkácsi kereskedelmi iskolában. 1947-48-ban a beregszászi terményforgalmi vállalat könyvelője, majd egy évig szülőfaluja tanácsának vb-titkára volt. 1949-ben újra Munkácsra került. Öt évig az adóhivatal tisztviselőjeként dolgozott, közben a lvovi pénzügyi-közgazdasági főiskola levelező tagozatán tanult, de diplomát nem szerzett. Ezt követően a munkácsi Prapor Peremohi című ukrán nyelvű járási lap könyvelője és munkatársa lett. 1958-tól 1971-ig a Kárpátontúli Könyv-és Lapkiadó magyar osztályának szerkesztője, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. 1955-től írt, ekkor jelent meg első írása a Szovjet-Kárpátontúl című almanachban. 1961-ben tagja lett a Szovjetunió Írószövetségének. Magyarra fordította többek között Korolenko és Sevcsenko írásait. 1965-ben, hosszas huzavona után, Ungváron kiadták Holnap is élünk című regényét, amit azonban hamarosan kivontak a forgalomból, s eltüntettek a könyvtárakból. Szeretettel és felelősséggel nevelte, támogatta az ungvári Forrás stúdió (1967-1971) fiataljait. 1971-ben eltanácsolták állásából. Ezután nélkülözések között, rákényszerített magányban élt. Egyre súlyosbodó rákja ellenére a magyarság őstörténetével foglalkozó munkát írt. 1977-ben Budapestre költözött, de három héttel áttelepülése után elhunyt. Kötetei: Vallani kell, Uzshorod, 1957; Tavaszi viharok, Uzshorod, 1959.; Lázas a Föld, Uzshorod, 1962.; Veszennyaja burja, Moszkva, 1963.; Holnap is élünk Uzshorod, 1965.; Csillagfénynél, Uzsgorod, 1968.;
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Gobbi Hilda Kossuth-díjas színésznő (1913) drámai jellemszínész, sokszínű kifejező egyéniség volt, ő kezdeményezte az idős színészeket befogadó otthon létesítését.
– Hess András budai műhelyében kinyomtatja az ún. Budai krónikát (1473)
– Gábor Dénes mérnök (1900) a „holográfiai módszer felfedezéséért és a fejlesztéshez való hozzájárulásért” 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-716bc-66aa”][vc_column_text]
A HELYES ÚT
Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. (Zsolt 32,8)
Éjjel egyedül autóztam hazafelé, amikor egyszer csak egy ismeretlen helyre tévedtem. Nyilván rossz útra hajtottam, ami egy teljesen idegen helyre vitt. Enyhén szólva is kétségbeesés lett úrrá rajtam abban a pillanatban. Végül észrevettem egy ismerős épületet, és ez segített, hogy betájoljam magam. Végre tudtam, hol vagyok, és így sikerült megtalálni a hazavezető utat.
Erről azok az emberek jutottak eszembe, akik lelki értelemben hajtottak rossz útra, és céltalanul bolyonganak az életben. Sokan választottunk rossz utat, de ezek egyike sem vezet örömteljes célhoz, mert eltávolítanak Istentől. Amikor ilyen – boldogsággal kecsegtető – utakon járunk, lehet, hogy azt hisszük, tudjuk, hová tartunk. Mégis az életünket gyakran határozatlanság és nyugtalanság terheli, mert a valóság az, hogy eltévedtünk, és még a végső célban is bizonytalanok vagyunk.
Jézus „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6). Ő segít megtalálni a helyes utat, és segít, hogy másokat útba tudjunk igazítani.
Imádság: Oltalmazó Istenünk, bocsásd meg a tévelygéseinket! Kérünk, mutasd az utat, ami örömteli engedelmességre és örök életre vezet Jézus Krisztusban! Ámen.
Ha Isten útján járok, nem tévedek el.
Nelly R. Reina (Córdoba, Argentína)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-216bc-66aa” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonifác püspök és vértanú
Angliában született 673 körül. Eredeti neve Winfried volt. Szent Benedek rendjébe lépett és nagy áldozattal vállalt missziós utakat, 719-ben a germánok megtérítésére indult. Szerzetestársaival együtt fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Püspökké szentelése után a mainzi egyházmegyét kormányozta, számos egyházmegyét alapított és újított meg Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén. Zsinatokat is tartott, és törvényeket hozott. Amikor a frízeket térítette, a pogányok megölték társaival együtt 754. június 5-én. Testét az általa alapított fuldai monostorban temették el.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]