2020. június 7., vasárnap
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Róbert – német eredetű; jelentése: fényes hírnév.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem tudom, hogy mi a siker titka, de azt igen, hogy a bukás titka az, ha mindenkinek a kedvében akarunk járni.”
Bill Cosby
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939b7b-3e69″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Simon Menyhért (Bátyú, 1897. jún. 7. – Budapest, 1952. november 7.). Költő, újságíró. Elemi iskoláit Bátyúban végezte, középiskolai tanulmányait a beregszászi gimnáziumban folytatta. 1915-ben besorozták, s hamarosan a frontra került. 1916-ban fogságba került, s csak 1918-ban tért haza. A budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett. Első verse a Pesti Napló 1915. január 16-i számában jelent meg. 1921-től a Kassai Újság munkatársaként dolgozott. Első verseskötete 1922-ben jelent meg Kassán. 1932-ben Munkácson megalapította a Kárpáti Híradót, majd 1932 márciusában Darkó István íróval ugyanitt elindították a Magyar Írás című folyóiratot. 1939-ben Kárpátalján szórványgondozó lett. 1945-től a budapesti tankerületi főigazgatóságon dolgozott, 1948-52 között tanított. Verseit kozmikus látásmód és elvont humanizmus jellemzi; egyes költeményeiben a szociális kritika mellett a kisebbségi helyzet indulatai is hangot kapnak.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Megszűntetik az iskolákban az orosz nyelv kötelező oktatását (1989)
– Lénárd Fülöpöt (1862) négyszer terjesztették fel Nobel-díjra, míg végül 1905-ben a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért elnyerhette a rangos kitüntetést. A század húszas éveiben támogatta a náci ideológiát, sőt, éles támadásokat intézett Einstein ellen is, s ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy Einsteint Nobel-díjjal tüntették ki a fényelektromos hatás magyarázatáért, noha magát a jelenséget Lénárd fedezte fel.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79b7b-3e69″][vc_column_text]
HIT ISTEN IGÉJÉBEN
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. (Zsolt 23,4)
1980 áprilisában családom belekerült a végzetes katonai puccsba. Amikor a libériai házunkra záporozó gépfegyverek gyorstüze elől fedezékbe bújtunk, a 23. zsoltárt ismételtük folyamatosan. A mai igét megszámlálhatatlanul sokszor elmondtuk a hangunkat elnyomó géppuskatűz alatt. A katonák folyamatosan lőttek a házra 25 percen keresztül. Tudtam, hogy családom és én elveszhetünk, de mindvégig hittem.
A katonák kilőtték a hátsó ajtót, hallottam léptük dobogását. Aztán megtaláltak minket a hálószoba padlóján. Halkan szabadulásért imádkoztam Istenhez. Az imám a Zsid 11,1 versnek megfelelő volt: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” Isten nem szólt személyesen hozzám azon a napon, csak a hitem volt akkor. Amikor mindennek vége szakadt, éreztem, mennyire erős az Istenbe vetett hit, mennyire erős Isten igéje.
Most, 38 évvel a történtek után sem szűnök meg ezt a zsoltárt ajánlani gyermekeimnek, unokáimnak és az asszonyoknak, akiknek a munkám során adok tanácsokat. Bármikor válságba kerülök, a Zsolt 23,4-hez fordulok. Nem számít, mennyire súlyos a baj, az Úr közel tart magához és megvigasztal.
Imádság: Mennyei Atyánk, taníts a közeledben maradnunk! Erősítsd hitünket jelenléteddel! Ámen.
Veszély idején, mindent felülír Isten szavának ereje.
Angela Peabody (Virginia, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]