2020. május 17., vasárnap
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Paszkál – görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Minden személynek döntenie kell egy bizonyos pontnál, hogy a teremtő önzetlenség fényében fog járni, vagy a romboló önzés sötétségében. (…) Az élet ismétlődő és sürgős kérdése: „Mit teszel másokért?”
Martin Luther King
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9365ad-2c02″][vc_column_text]
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Megnyitották Budapesten az első állandó ügetőverseny-pályát, a Tattersalt (1883).
– Kóbor János énekes, zeneszerző születése (1943). Az Omega együttessel fődíjat nyert a tokiói Yamaha fesztiválon.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-765ad-2c02″][vc_column_text]
AZ ÉLET EMELKEDŐI
Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk. (2Kor 4,17)
Amikor középiskolás voltam, tartottunk „dombra futó napokat”. Néhányan elkocogtunk egy közeli dombhoz, ami egy tóra nézett, és az edző azt kiáltotta: „Tízszer fel és le!” Az első két kör frissítő volt, mert a csapat együtt birkózott meg a dombbal. De a kilencedik körre egyedül maradtam, az oldalam fájt, levegőért kapkodtam, és fel akartam adni. Lassan vánszorogva egyik lábamat tettem a másik elé, míg végül nagy nehezen beértem a célba. A tizedik kör után a domb tetejére érve letekintettem a tóra. Olyan messzire elnyúlt, hogy magamat és a dombot egész kicsinek láttam.
Évekkel később fedeztem fel, mennyire hasonló volt a domb az élethez. Néha az élet mulatság, mint a futás az iskolától a dombig. Máskor, ahogy egyik lábunkat a másik után erőltetjük, kifejezetten kimerítő. Amikor az élet akadályaival állunk szemben, Krisztusra tekinthetünk, aki szintén megmászott egy hegyet, keresztet cipelt értünk, és az örök élet reménységét adta nekünk. Ha rá nézünk, a megpróbáltatások máris kisebbnek tűnnek.
Imádság: Atyánk, segíts szemeinket rád emelnünk a nehéz időszakokban! Emlékeztess minket, hogy földi bajaink az örökélet fényében egész más megvilágításba kerülnek! Ámen.
Krisztusra tekintve, másképp látom a világot!
C. Jennings (Ontario, Kanada)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-265ad-2c02″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]
Baylon Szent Paszkál hitvalló
XIII. Leó pápa 1902-ben az eucharisztikus művek védőszentjévé tette az egyszerű spanyol ferences testvért, Baylon Szent Paszkált (1540–1592). A hitvalló szentet 1690-ben kanonizálták.
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után,
hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek.
Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség,
amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”
(Baylon Szent Paszkál)
Spanyolországban született, egyszerű földműves családban. Huszonnégy éves koráig édesapja és mások legelőin őrizte a bárányokat. Tizennyolc évesen, egy látomás hatására, felvételét kérte a Loretóban található minorita rendbe, ám elutasították kérelmét, hiszen semmit sem tudtak az ifjú pásztorról. Néhány évvel később Paszkál újra jelentkezett, ezúttal engedélyezték, hogy laikus testvérként belépjen a megreformált ferencesekhez. Főként portai szolgálatot látott el különféle spanyolországi kolostorokban. Bár írástudatlan volt, a Szentlélektől kapott bölcsesség révén vált ismertté.
Életét az Oltáriszentség tisztelete határozta meg; hosszú órákon át térdelve imádkozott a szentségtartó előtt. Amikor egy alkalommal Franciaországba küldték, rendi habitusában utazott, holott ez igen kockázatos volt a francia vallásháborúk közepette; útja során több alkalommal is megszólták, s egy vita során, amikor egy protestáns vándorprédikátorral s az őt hallgató tömeggel szemben védelmébe vette Jézus testének és vérének valóságos jelenlétét az Eucharisztiában, a hugenották majdnem halálra kövezték. Az akkor elszenvedett sérülései élete végéig fájdalmat okoztak neki.
Pünkösd vasárnapján halt meg a villareali kolostorban, éppen akkor, amikor úrfelmutatáskor megszólaltak a csengettyűk. Baylon Szent Paszkál a pásztorok és az eucharisztikus kongresszusok védőszentje. A művészi ábrázolásokon az Oltáriszentség előtt térdelve látható, máshol juhait őrzi.
bacskaplebania.hu
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]