2020. május 5., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Györgyi – a Georgina női név magyarosítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.”
Friedrich Schiller
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d2a5-4ce1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 5.) Színésznő. Édesapja Bereg megyei főorvos. 1898-ban Rákosi Szidi színésziskolájának növendékeként tűnt fel a Gésák (Jones) című operett egyik epizódszerepében a Magyar Színházban. Az iskola elvégzése után egy évadot Pozsonyban töltött, majd a Népszínházban, a Király, a Magyar, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott felváltva. Vérbeli operettszínésznő volt. Nagy tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját. Ady Endre nagyváradi vendégjátéka után a Nagyváradi Napló 1902. május 3-i számában azt írta róla: „A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat”. „Ma Fedák Sárit rettenetesen gyűlölik, s fanatikusan imádják. Színházakat emel és tör le, jámbor vidéki helyeket forgat fel, ünneplik, hetenként három-négy milliomossal jegyzik el, legendákat tudnak róla, ócsárolják, de emlegetik folyton mindig. Hát ez kérem, nagyság.”
Realista ábrázolásmódja és átélőképessége révén komoly, sőt tragikus jellegű szerepekben is kitűnt. Ilyen volt Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang) és Gárdonyi Fehér Annájának szerepében.
Kapcsolatát szülővárosával élete végéig fenntartotta. A Bereg című lap többször beszámolt sikereiről vagy szülőföldjén való fellépéseiről. 1900-ban például Rákosi Szidivel látogatott el Beregszászba és Ungvárra. 1904. szeptember 24-én a beregszászi vármegyeháza nagytermében Huszka Jenővel és Szilágyi Arabella operaénekesnővel adott egy jótékonysági hangversenyt, kiváltva a Bereg megyeiek lelkes ünneplését.
Külföldi színpadokon is gyakran szerepelt. Fellépett Berlinben, Prágában, az Egyesült Államokban.
1944-ben a bécsi Donausender rádió aktív munkatársa lett, ezért a népbíróság 1946-ban börtönre ítélte.
Többé nem lépett színpadra.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- Medgyasszay Vilma színésznő születése (1885). Fedák Sári oldalán nagy sikert aratott Kacsóh János vitézének Iluskájával. Valódi műfaja a kicsit pajzán, kicsit szentimentális dal volt.
- Radnóti Miklós költő születése (1909). A modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. A szerbiai Bor melletti lágerben munkaszolgálatos volt 1944-ben, itt írta utolsó műveit. Társaival együtt Abda mellett lőtték agyon. Az áldozatokat a község határában tömegsírba temették. Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.
- Bujtor István színész ezen a napon született 1942-ben.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d2a5-4ce1″][vc_column_text]
BÉKESSÉG ÉS VIGASZTALÁS
Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jak 5,16)
Egyik este, miközben vacsorát készítettem a családomnak, egy serpenyőnyi forrásban lévő víz ráborult a jobb lábamra, a térdemtől egészen a lábfejemig. Felkiáltottam, és kiszaladva a hideg vizes csap alá tartottam a lábamat. Amikor azután eszembe jutott, hogy másnap a helyi falusi gyülekezetemben kell beszélnem, majd három nap múlva egy másik városi gyülekezetben, negatív és ijesztő gondolatok törtek rám. Hogyan leszek képes holnap elmenni a gyülekezetbe? Üzenjek a városi gyülekezetbe, hogy nem tudok elmenni? Aztán szinte láttam magam, amint a kórházban fekszem feltámasztott lábbal. Eszembe jutott, hogy talán harisnyát kell majd ezután mindig viselnem a forrázás okozta nyomok miatt.
Azután hirtelen észrevettem, hogy még nem is figyeltem az Úrra. Elkezdtem bibliai verseket olvasni, amelyek a gyógyulásról szólnak, majd imádkoztam. A lábamban mélyen ott éreztem a fájdalmat, és ez gyötrelmes volt. Mire azonban befejeztem az imádkozást, a fájdalom és a forrázás nyomai eltűntek.
Amikor nehéz helyzetekbe kerülünk, elfog minket az aggódás és a félelem. De ezek semmilyen problémát nem oldanak meg. Isten azonban micsoda békességet és vigasztalást nyújt!
Imádság: Urunk, amikor bajba kerülünk, segíts, hogy hittel rád tekintsünk, és az aggódás helyett imádkozzunk! Ámen.
Az imádság több problémát megold, mint az aggódás.
Charity M. Kiregyera (Kampala, Uganda)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]