2020. március 16., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Henrietta – francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Nem jó – azt mondták – visszatérni oda, ahol az ember fiatal volt. Ahol az ember valamikor otthon volt. A világ változik, az emberek változnak és szomorú az, ha idegennek érezzük magunkat ott, ahol valamikor otthon voltunk.”
Wass Albert
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93224d-ee7e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Janka Sándor (Beregsom, 1847. március 16. –?,?)
Állami polgári iskolai tanár, ref. lelkész, lapszerkesztő. Iskoláit Sárospatakon végezte. Fiatal korától érdekelte az irodalom, az önképzőkör és az ifjúsági olvasóegylet elnöke volt. Több pályázaton is díjat nyert. 1869-ben a beregszászi ref. gimnázium tanára lett, majd az állami reáliskolában tanított magyar, latin és német nyelvet. Elnöke volt a Beregmegyei Irodalom-és Műpártoló Egyesületnek, választmányi tagja a Beregmegyei Közművelődési Egyesületnek és a Beregmegyei Kaszinónak.
1870-ben papi vizsgát tett. 1874-ben ő indította útjára a megye kulturális életében hosszú ideig jelentős szerepet játszó Bereg című vegyes tartalmú lapot, amelynek 1874-1876, 1879-1980 között, majd 1895-től harmadszor is szerkesztője lett. Több mint ezer cikke jelent meg a Fővárosi Lapokban, a Pesti Naplóban, a Budapesti Hírlapban, a Beregben, a Beregmegyei Tanügyben.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- Császár Angéla színész, a Nemzeti Színház tagja születése (1946)
- Gerevich Aladár (1910) sokszoros világ- és hétszeres kardvívó olimpiai bajnok ezen a napon született 1910-ben.
- Kaszás Attila színész születése (1960)
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7224d-ee7e”][vc_column_text]
NEHÉZ IDŐKBEN
De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiú hangját onnan, ahol fekszik! (1Móz 21,17)
A nyári napsütésben kertészkedtem, a világ szépnek tűnt, de következő nap a csodás idő tovaszállt. Borús felhőkkel a fejem felett – és a szívemben – gyomláltam a kertben. Bárcsak minden nap gyönyörű lenne! Az élet is ilyen, jó és rossz napokkal. Soha nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, de a Szentírás biztosít, hogy még a nehéz idők során sem hagy el bennünket Isten.
Az 1Móz 21-ben Hágár és fia, Izmael egy nehéz időszakon mentek át. Sára nem tudta tovább eltűrni Hágár és Izmael jelenlétét, ezért elzavarta őket. A sivatagban kellett vándorolniuk, ahol Izmael jajveszékelt és sírt. Szomjazott, és fogalmuk sem volt, merre menjenek. Hágár aggódott, hogy a fia meg fog halni. Isten angyala azonban meglátogatta Hágárt, és reményt hozott. Isten elvezette Hágárt egy kúthoz, ahol vízre leltek. Hágár és Izmael végül megmenekült és áldást nyert.
Néha az élet kemény, de Isten még azokban az időkben sem hagy magunkra. Ahogyan Hágárt és Izmaelt, Isten minket is lát, és minden helyzetünkben segítségünkre van.
Imádság: Szerető Istenünk, segíts át bennünket az élet válságain és tragédiáin! Ámen.
Isten a javunkat szolgálja még a nehéz időkben is.
Peter Veugelaers (Wellington, Új-Zéland)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]