A Déli Áramlat kiskapu az EU monopóliumellenes törvényén
Miután megszerezte a területi engedélyeket Törökországtól, a Gazprom felgyorsítja a Déli Áramlat megépítésének ütemtervét. Az év végén kezdődő építkezés versenyt fut a konkurens vezetékekkel. A projekt segítségével a Gazprom kikerüli az EU monopóliumellenes energiapiaci határozatát.
Moszkva megerősítette a hírt, ami szerint Törökország megadta az engedélyt a Déli Áramlat gázvezetékprojektnek, hogy használja a Fekete-tengeren fekvő kizárólagos gazdasági zónáját. Ezt követően Vlagyimir Putyin felkérte a Gazpromot, hogy 2012 végéig lásson hozzá a vezeték Oroszországot Bulgáriával összekötő szakaszának. Az orosz miniszterelnök szavai azért lényegesek, mert az eredeti tervek szerint csak 2013-ban kezdődött volna az építkezés, a déli gázfolyosó-projektek között pedig ádáz verseny folyik.
Míg a Déli Áramlat célja az évi 63 milliárd köbméteres kapacitás elérése (három-négy lépésben) és az orosz gáz Európába juttatása Ukrajna megkerülésével, addig a konkurensek (ITGI, TAP, Nabucco, SEEP) célpiaca azonos, ám a szállítandó földgáz kaukázusi, közel-keleti eredetű lenne. Ahhoz tehát, hogy Oroszország megtarthassa piacát, létfontosságú ennek a beruházásának mihamarabbi teljesítése.
A Déli Áramlat azonban nem pusztán egy ellátóvezeték. Elsődleges célja az, hogy kijátssza az Európai Unió monopóliumellenes energiatörvényét, amely kimondja, hogy a gáztermelés és -értékesítés nem tartozhat ugyanannak a vállalatnak a tulajdonába, amelyik a tárolás és továbbítás üzletágat birtokolja. Ezért az olyan vertikálisan integrált energiavállalatok, mint a Gazprom nem rendelkezhet az EU területén gáztárolókkal és vezetékekkel is. A megoldás erre a beruházás üzleti felépítése, ugyanis az egyes EU-tagállamok területén futó vezetékdarab részben az adott ország tulajdonába kerül.