A korai burgonya termesztése Nagydobronyban

„Úgy zsong ilyenkor a nagydobronyi kertek alja, mint májusi estéken, a cserebogár rajzása idején. Számtalan kisebb-nagyobb teljesítményű traktor jön-megy, pöfög fel-alá – a gazdák ez idő tájt készítik elő a talajt a falu egyik kultikus növényének, az újburgonyának a vetése alá, amelyből május végére lesz foszlóshéjú újkrumpli” – meséli ihletetten Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója. A szakembert a korai újburgonya vetésének és gondozásának helyi gyakorlatáról kérdeztük.

– A Nagydobronyba látogatók gyakran kérdezik, miért olyan kevés a fa és a bokor a településen. Talán bizony a helybéliek nem szeretik a gyümölcsöt?
– Dehogynem szeretik, csak hát, egyfelől, a zöldségtermesztés nem tűri a fák árnyékát, másfelől, a rendelkezésre álló szűkös terület optimális kihasználását, a gépek mozgását, a talaj megművelését, a takarófólia leterítését is akadályoznák a fák, így aztán a burgonyatermesztésből élők ugyancsak megfontolják, hogy mit és hová ültessenek.

– Mekkora területen gazdálkodnak az emberek a faluban?
– A hagyományos kertek mérete jellemzően 16 és 25 ár között mozog. Akinek ennél nagyobb földterülete volt a régi szovjet világban, az már igen jól menő gazdának számított. Miután a házhely és az udvar is elfoglal mintegy 10-12 árnyi területet, legfeljebb jó tízárnyi föld marad megművelhető. Összességében így is igen jelentős területen termesztenek mifelénk korai burgonyát. Tavasszal, vetés után úgy néz ki a nagydobronyi kertek alja, akár a tenger: fehéren hullámzik a vetésekre leterített sokhektárnyi fátyolfólia.

– Mikor kell kiültetni a burgonyát?
– A krumpli vetésének nincs konkrét dátuma, az általános meghatározás szerint minél előbb el kell végezni ezt a munkát, amint rá lehet menni a földre, és a nagyobb fagyok elmúltak. Ha nem esik az eső, nálunk általában február végétől következik el ez az időszak, s március első napjaiban mindenki a kertekben szorgoskodik. Tudják ugyan az emberek, hogy a burgonyának az optimális fejlődéshez 8-10 fokos talajhőmérséklet kellene, de a jól előcsíráztatott krumpli már a +2 fokos talajban is elkezd gyökeresedni. Ily módon a korán vető gazda előnyre tesz szert az óvatosakkal szemben, akik csak később szánják el magukat a vetésre.

– Milyen talaj-előkészítést igényel a korai burgonya?
– A gazdák igyekeznek biztosítani a talaj rendszeres tápanyag-utánpótlását. Legalább kétévente úgy 10 kg szerves trágyát juttatnak ki négyzetméterenként, amit még egy-egy adag NPK komplex műtrágyával is megfejelnek, hiszen tudják, hogy csak akkor számíthatnak jó termésre, ha megfelelően fel van töltve a talaj tápanyagokkal.
Mint említettem, amint rá lehet menni a földre, elvégzik a szántást – erre rendszerint lovas fogatot, vagy olyan kisgépet használnak, amely szűk helyen is könnyen meg tud fordulni. Miután a szántás és a talajmarózás megtörtént, kezdetét veszi a vetés. Még úgy tíz évvel ezelőtt is tömeges jelenség volt a kalákában való vetés. Ez annyit jelentett, hogy összegyűltek a szomszédok, rokonok, és a kiárkolt földbe lerakták a burgonyát, majd kézikapával betakarták. Azóta sokat fejlődött a világ, elterjedtek a kisebb-nagyobb teljesítményű traktorok, tömegével jelentek meg a gépi vetőeszközök. A traktorok általában egy kisebb, 2-3 soros vetőgépet húznak maguk után, amelyre felül 2-3 asszony és elveti az előcsíráztatott krumplit. Ily módon ma már – a traktoristával együtt – 3-4 személy fél nap alatt bevet egy egész kertet, azaz majdnem a tízszeresére nőtt a munkateljesítmény. A vetőgép beállításánál mindenekelőtt arra figyelnek, hogy ne kerüljön túl mélyre a krumpli, ugyanis nagyon fontos, hogy a burgonya körül minél előbb felmelegedjék a talaj. Általában úgy állítják be a gépeket, hogy az elvetett krumplira maximum 2-3 ujjnyi földet húzzon. Efölé kerül azután a fátyolfólia.

– Milyen sor- és tőtávolságot alkalmaznak?
– A sortávolság igazodik a mindenkori művelő eszköz keréktávolságához. Némelyik gépkezelő, aki bérmunkát is vállal, ravaszul speciális beállításokat alkalmaz a gépén, így biztos lehet benne, hogy rajta kívül senki sem vállalja később az általa bevetett ültetvény gépi töltögetését, kapálását, majd a kivájását sem, tehát az év további részében sem marad munka nélkül, hisz őt bízzák meg a művelési, talajápolási munkák elvégzésével. Ez a bizonyos keréktávolság rendszerint 55 és 65 centiméter között mozog. Nagydobronyban a sűrű bokor, sűrű sor elvét alkalmazzák, a kb. 35 milliméter átmérőjű burgonyagumókat 15 centiméteres sortávolságra igyekeznek lerakni. Ültetéskor nagyon odafigyelnek, hogy a csírák ne törjenek le a vetőgumókról. (Megjegyezném, hogy a jó csíra nem törik le egykönnyen, ha a padlásról dobják a krumplit, akkor sem.) Ültetésnél egyébként arra kell törekedni, hogy a csírák felfelé álljanak, ebben a helyzetben kerüljön a gumókra a vékony rétegű földtakarás. (Folytatjuk.)

pszv