A vándorfóliáról

Dél-Magyarországon járva az utazó tekintete megakadhat a mezőkön lévő, a tájra jellemző szerkezeteken, amelyeknek alkalmazása ott általánosan bevettnek, hagyományosnak tekinthető, a kárpátaljai gazda számára viszont újdonságként hathatnak. Ezeket a kislégterű fóliasátrakat ott vándorfóliának nevezik.

Ennek a fóliasátor-típusnak a lényeges paraméterei a következők: hosszúsága kb. 25-30 m, szélessége 5 m, belmagassága kb. 1,80-2 m. Alkalmazása egyszerű: az ősszel előkészített területre tavasszal, amikor már rá lehet menni a területre (amely tiszta homok), korai burgonyát vetnek, majd az elvetett sorokra ráhelyezik a sátor vázát oly módon, hogy a ¾ colos csöveket egyszerűen a talajba szúrják, egymástól kb.1,2–1,5 méterenként. Összekötő futócső, avagy hosszanti merevítő nincs, csak a két szélső keretet támasztják ki. A hosszanti merevítő helyett csupán az esőztető öntözést biztosító gerincvezetéket szerelik fel. Még ajtaja sincs a létesítménynek, erre a célra mindössze egy kivehető félköríves keret szolgál, amely fóliával van bevonva. Ennek a fóliás keretnek a nyitásával vagy eltávolításával biztosítható a kellő szellőzés, illetve zárásával a hideg elleni védekezés a hajtatólétesítményben. A vázat borító fóliapalást széle sincs beásva, mindössze egy rálapátolt földréteggel rögzítik a talajfelszínhez.

Az ilyen jellegű szerkezetnek az a legfőbb haszna, hogy a kis légtér miatt tavasszal könnyen felmelegszik, ugyanakkor a rövidsége miatt jól szellőzik. További előnye, hogy könnyen kivitelezhető, hiszen egyszerű konstrukcióról van szó – hegesztést, vagy összetettebb szerkezeti elemet nem tartalmaz.

Az újburgonya betakarítása után azon a vidéken jellemzően gyenge növekedési erélyű étkezési paprikát ültetnek bele. Amikor a paprika kellően meglombosodott, az első kötések szedésre érettek (július eleje), a fóliapalástot, a vázat két ember egy óra alatt szétszedi és áttelepíti a következő előkészített földterületre, illetve kultúrára, amely azon a vidéken az őszi hajtatásra kiültetett étkezési paprika.

Láttam olyan telepet, amelyen mintegy ötven ilyen kislégterű fóliasátor állt egymás mellett. Alkalmazásuk haszna nyilvánvaló: dupla terület vonható hajtatásba általa viszonylag csekély tőke- és munkaerő-ráfordítással. Meglepett a szerkezet egyszerűsége – gondolom, emiatt terjedhetett el ilyen tömegesen.

Kárpátalja vonatkozásában alkalmazása egyaránt elképzelhető akár a megismert korai burgonya – paprika – paprika, akár a hónapos retek – paprika – determinált paradicsom, a sárgarépa – paprika – paprika, a zöldhagyma (korai káposzta) – paradicsom – paradicsom kombináció termesztéséhez. Ugyanígy bármilyen egyéb növénykombináció is elképzelhető, amelyet a termelői fantázia meg tud álmodni. A lényeg, hogy ezzel az eljárással, a rendelkezésre álló terület maximális kihasználásával, olcsó eszközökkel állítható elő minőségi tömegáru.

Őrhidi László, nagydobronyi gazdálkodó,
a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója