Az Egyesült Királyságban legyőzték a válságot?
A világ legfejlettebb gazdaságai közül először az Egyesült Királyságban emelkedhet a kamatszint úgy, hogy a központi banknak nem kell visszafordítania a monetáris szigorítást.
Anglia gazdasága egyre gyorsabban növekszik, most viszont a buborékok kialakulásának kockázata miatt közeledik a kamatemelés ideje.
Míg az euróövezetben a jegybankárok folyamatosan vitáznak arról, hogy milyen lépéseket kell tenni a gazdasági növekedés felgyorsítása érdekében, addig az Egyesült Királyságban már láthatóak az elmúlt évek laza monetáris politikájának eredményei. Mark Carney , a Bank of England tavaly kinevezett elnöke azonban a múlt héten arról beszélt, hogy lassan véget ér a rendkívül laza monetáris politika ideje. Ezzel a brit jegybank lehet az első a globális központi bankok közül, amelyik elkezdi fokozatosan emelni az alapkamatot, és nem kényszerül arra, hogy visszafordítsa a szigorítási ciklust.
A BoE több mint öt éve, 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon az irányadó kamatszintet, és a kamatvágási ciklus mellett elindított egy eszközvásárlási programot is – hasonlóan a Federal Reserve pénznyomtatásához –, amelynek keretét fokozatosan növelte. Két évvel ezelőtt érte el jelenleg is érvényes, 375 milliárd fontos értékét.
A BoE akkor sem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján, amikor az infláció a jegybank két százalékos inflációs céljának kétszerese volt 2011-ben. Mervyn King , korábbi elnök kitartott az alacsony kamat és a nem konvencionális eszközök mellett, hiszen a jegybank úgy látta, hogy a kilábalás törékeny és a pénzromlás üteme visszatér a célértékre.
Az Európai Központi Bank azonban az adósságválság közepette kamatemeléssel reagált az emelkedő inflációra, amiről rövid időn belül kiderült, hogy hiba volt. Az EKB kénytelen volt hátraarcot fújni, és újra kamatot csökkenteni. A jegybank pedig hat évvel a világgazdasági válság kirobbanása után, csak most kezdi átlépni a monetáris élénkítés hagyományos kereteit.
A BoE már két éve elindította a kis- és közepes vállalatok hitelezését és a lakáspiac fellendülését célzó (Funding for Lending) programját is. A vállalati hitelezés kevéssé, az ingatlanpiac viszont gyorsan élénkült, ezért a jegybank a vállalatok felé irányította programját.
Közben a kabinet is elindított egy programot, amely alacsony önerő mellett ad kedvezményes hitelt. A Help to Buy célja a lakásvásárlás támogatása, mindez azonban komoly áremelkedést okozott a lakáspiacon az elmúlt évben, ami egy ingatlanbuborék kialakulásának a kockázatát növeli. Ezt láthatta be Mark Carney is, akinek az emlékezetében még élénken élhet az Egyesült Államokban kipukkadt ingatlanlufi.
Az Egyesült Királyság az idei évben a leggyorsabb növekedést produkálhatja a G7 országok közül a Nemzetközi Valutaalap szerint. A közel 3 százalékos bővüléssel párhuzamosan azonban félő, hogy egyensúlytalanságok alakulnak ki. Az infláció alacsony, májusban 1,5 százalékra csökkent az április 1,8-ról, a lakásárak azonban dinamikusan emelkednek, és megközelítették a globális válság előtti szintet. Áprilisban 10 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintnél, miközben márciusban még „csak” 8 százalék volt az ütem. Angliában 10, Skóciában közel 5, Walesben 3,3, Észak-Írországban pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak. Az Egyesült Királyság legtöbb régiójában nagymértékben emelkednek az árak, de leginkább Londont fenyegeti az ingatlanlufi, ahol közel 20 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint egy évvel korábban.
George Osborne pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, nagyobb hatáskört adnak a BoE-nek, hogy megfékezzék az árbuborékok kialakulását. Erre sürgősen szükség lenne, mint ahogy a kormány által támogatott Help to Buy program újragondolására is, hiszen ez veszélyezteti leginkább az ingatlanpiacot. Ha a kormány nem tesz meg mindent rövid időn belül az ingatlanárak gyors emelkedésének megfékezésére, akkor félő, hogy az elmúlt évek eredményei veszélybe kerülnek. Ezt azonban Mark Carney nem fogja hagyni.
Világgazdaság.hu/Hornyák József