Dan Jorgensen: a gáz 70, az olaj 60 százalékkal drágult az EU-ban
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta; a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit – közölte kedden Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
A tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek kedi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján Jorgensen újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió kész segítséget nyújtani a Barátság kőolajvezeték helyzetének rendezésében, és bízik abban, hogy a kérdés megoldódik.
Mint mondta, az ülésen több miniszter is szóba hozta az Ukrajnával vállalt szolidaritás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy egy újabb válság közepette fennáll a veszélye annak, hogy más válságok háttérbe szorulnak, ugyanakkor – mint fogalmazott – Ukrajna biztos lehet abban, hogy az Európai Unió nem feledkezik meg róla.
Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke már jelezte, hogy az unió kész közreműködni a helyzet kezelésében
– tette hozzá.
Kijelentette: noha az Európai Unió tagállamai maguk is nehézségekkel küzdenek, és az elkövetkező hónapokban ezek a kihívások tovább erősödhetnek, az unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy Ukrajna mellett álljon, és minden lehetséges módon segítséget nyújtson.
Az uniós biztos kiemelte: az energiaügy különösen fontos terület ebben az összefüggésben, mivel Oroszország továbbra is súlyos támadásokat intéz Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Hozzátette: az Európai Unió igyekszik a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításához, valamint ahhoz, hogy más forrásokból biztosítsák a szükséges energiát, és Ukrajna lakosai ne maradjanak áram és fűtés nélkül.
A biztos a sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az EU feltételeket akar teremteni a jó munkahelyekhez az unióban, a gazdasági biztonsághoz, többé nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a globális fosszilisenergia-piacok ingadozásának.
Kiemelte, a jelenlegi válság ismét rámutatott, hogy Európa alapvetően sebezhető a külső energiapiaci sokkhatásokkal szemben, ami szorosan összefügg az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséggel.
Véleménye szerint most van itt az idő a tanulságok levonására és az energiafüggetlenség felé vezető fordulatra. Az energiafüggetlenséget gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai szükségszerűségnek nevezte, nem csupán klímavédelmi kérdésnek.
Mint mondta, a megoldást a hazai termelésű tiszta energia, a villamosítás, a korszerűsített energetikai összeköttetések és az energiahatékonyság jelenti.
A biztos szerint a közel-keleti konfliktus kezdete óta az Európai Unióban a gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett. Hozzátette: a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit.
„Ezek a számok nagyon világos képet festenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a válság második hónapjába lépve egyértelműen súlyos helyzettel állnak szemben.
Bár az EU-ban jelenleg nincs akut olaj- és gázhiány, egyes termékpiacokon – különösen a dízel, az olaj és a repülőgép-üzemanyag esetében – szűkösség tapasztalható, miközben a globális gázpiacokon növekvő korlátok jelentkeznek, amelyek az áramárakra is hatással vannak.
A kialakult helyzet további terheket róhat az iparra és a háztartásokra – figyelmeztetett.
Az uniós biztos hangsúlyozta: nem szabadazt hinni, hogy a válság energiapiaci hatásai rövid távúak lesznek.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen az egységes és összehangolt fellépés, valamint a széttagolt nemzeti intézkedések és a piacokat megzavaró jelzések elkerülése. Az intézkedéseknek célzottnak és ideiglenesnek kell lenniük, és nem ronthatják tovább a kereslet-kínálati viszonyokat.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már koordinálja a gáztárolók feltöltésével és az olajellátás biztonságával kapcsolatos lépéseket.
Hozzátette: a bizottság egy intézkedéscsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a családok és vállalkozások védelmében, ugyanakkor hosszú távon is biztosítsa az uniós energiastratégia következetes megvalósítását.
Jorgensen a keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban közölte: a 2022-es energiaválságból sok tanulság levonható, ugyanakkor a mostani helyzet annyiban eltér, hogy akkor elsősorban gázválságról volt szó, míg jelenleg szélesebb körű problémákkal kell szembenézni, különösen az olaj, valamint az olyan termékek esetében, mint a repülőgép-üzemanyag és a dízel.
A biztos szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy minél többet tudnak a tagállamok tenni az olajfogyasztás, különösen a dízel- és a repülőgép-üzemanyag-felhasználás csökkentéséért, annál kedvezőbb lesz a helyzet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a különböző nemzeti körülmények miatt nincs minden országra egyformán alkalmazható megoldás.
Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy merítsenek ötleteket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedési tervéből. Az ügynökség ajánlásai között szerepel például az otthoni munkavégzés lehetőségének bővítése, az autópályákon megengedett sebesség legalább 10 kilométer/órás csökkentése, a tömegközlekedés ösztönzése, a személyautó-használat korlátozása a nagyvárosokban, a közös autóhasználat növelése, valamint a takarékos vezetési gyakorlatok előmozdítása az áruszállításban is.
Forrás: hirado.hu