Dióhéjban a hónapos retek hajtatásáról

Szerző: | 2016.01.31., 09:05 | Gazdaság

Kárpátalján a hajtatással foglalkozó gazdák számára rendszerint a rövid tenyészidejű, nem különösebben hőigényes zöldségfélék valamelyikének kiültetésével indul a hajtatási idény. Az úgynevezett „elővetemények” közül a hónapos retek számít a legnépszerűbbek egyikének régiónkban.
A hónapos retek mindenekelőtt rövid tenyészideje és hidegtűrése miatt a fóliás termesztés egyik fontos növénye. Nem elhanyagolható szempont, hogy az egyik legkorábbi tavaszi pénzbevételi forrása a fejét fóliázásra adó gazdának. Ám mivel leginkább előveteményként termesztjük, fontos úgy terveznünk a vetését és betakarítását, hogy a főnövény kiültetése ne csússzon miatta, hiszen ha a paprika, paradicsom vagy uborka kiültetési ideje akárcsak két héttel is késik, az már akkora bevételkiesést okoz a gazdának, hogy nem éri meg a retek hajtatása.
Kárpátalján a fogyasztók jellemzően az élénkpiros héjú, kis lombú, finom gyökerű fajtákat keresik. A piac igénye ugyanakkor egyre inkább a nagygumójú, ún. vajretek típus felé tolódik el.
A fóliák, azaz a hajtató létesítmények lehetnek fűthetők és fűtésnélküliek. A fűtés lehetősége határozza meg a vetés időpontját. Fűtés híján ez az időpont február 15–28-ra tehető. Duplatakarás alkalmazásával a vetés időpontja kitolható február 1–10. közé. Végül enyhe fűtéssel (60°C) január 20–30-ra hozható előre a vetés időpontja hajtatásban.
A hónapos retek fényigényes, az árnyékot nem tűri. Sűrű állományban gyenge fényben és rövid megvilágítás esetén a levél megnyúlik, a lombozat gyorsabban nő, a gumó növekedése pedig visszamarad, lassú lesz.
Hőigénye kicsi: optimuma 13±7°C. Már 2°C-n megindul a csírázása (optimum 20°C) kelés után, szikleveles korban 5-6°C-n fejlődik a legjobban, később (2–4 leveles korban), a gumóképződés kezdetéig 12-13°C a legkedvezőbb.
A gumó növekedése idején a növény hőmérsékletigénye a napszak és a borultság függvénye. Nappal teljes fényben 18-20°C-ot, éjjel és borult időben pedig 6-8°C-ot kíván. A hideget viszonylag jól tűri, a csíranövény -3°C-ot, a kifejlett növény -6°C is elvisel károsodás nélkül. Lényeges, hogy a magasabb hőmérséklet – különösen megvilágítás híján – mindig gátolja a gumó növekedését és segíti a lomb megnyúlását.
A növény vízigénye nagy, s fejlődése során változó. A csírázáskor sok vízre van szüksége. Kelés után kisebb, később, a gumóképződés idején ismét nagyobb a vízigénye.
A több éven át használható fóliapalástok megjelenésével gyakran darabossá vált a retek kelése. Ez azzal magyarázható, hogy a télen is a vázon tartott fólia alatt a talajt nem mossák át kellően vízzel és az előző évi főnövény sorközeinek szárazabb talajában a retekmag lassabban kell ki és vontatottan fejlődik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hiányzó vizet a retek tenyészideje alatt nem lehet pótolni.
Tápanyagpótlásra szerves és műtrágyákat egyaránt használunk. Szerves trágyából (csak a nagyon érett a jó) 10–15 kg-t, műtrágyából közepes tápanyag-ellátottság esetén 1,5 g ammóniumnitrátot, 4 g szuperfoszfátot, 10 g kénsavas kálit szórjunk ki négyzetméterenként. A szerves trágyát a foszfor és a kálium felével alaptrágyaként, a műtrágyák másik felét és a nitrogént indítótrágyaként adjuk. Ne feledjük, hogy a retek érzékeny a klórra, ezért klórtartalmú műtrágyákat ne használjunk!
Szükség esetén érdemes fejtrágyázni (például a Fertikare 3 0,3%-os oldatával). A folyamatos nitrogénellátás elősegíti a gumók lendületes fejlődését, ám tartsuk észben, hogy a szedést megelőző 1-2 hétben adott nagyobb adagú nitrogén erős gumórepedést okozhat. A kálium a szép sötétvörös szín kialakulását segíti elő.
A talajművelés mélysége közepes: 5–20 cm. Leghasznosabb eszköze a rotációs kapa. A lényeg, hogy egyenletes, morzsalékos talajfelszínt kapjunk. A talajelőkészítés ideje az ősz, a cél az, hogy vízzel feltöltött, ülepedett földet érjünk el a vetés idejére.
A művelési mód általában sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták tenyészterülete 5×5, 6×6 cm, a nagyobb gumójúaké 8×5 cm.
A magot kisebb területen szemenként, nagyobb felületen sorba vetjük. A gépi soros vetést kelés után egyelni kell a megfelelő távolságra. A kézi szemenkénti vetéshez lyuggatódeszka vagy lyuggatóhenger segítségével készítik elő a kb. 2 cm mélységű lyukakat, ami megadja egyben az állomány sűrűségét is. Mindig nagy magvakat vessünk! A nagyobb magvak által gyorsabb, dinamikusabb a kelés és gyorsabb, egyenletesebb a növény fejlődése is. Az osztályozott vetőmag használatának további előnye, hogy az érés egyenletesebb és így a termés 1-2 menetben betakarítható.
A vetést cirokseprűvel betakarjuk, majd finom porlasztású szórófejjel beöntözzük. A kelést elősegíthetjük, ha használt fóliával takarunk a csíranövények megjelenéséig.
Tartsuk szem előtt, hogy a gyors növekedés és a jó minőség a megfelelő hőmérséklet mellett a folyamatos és kielégítő vízellátás függvénye. Ennek megfelelően a tenyészidő folyamán rendszeresen kell öntözni. Március előtt hetenként egyszer, később kétszer, sőt háromszor is szükséges. Az öntözési norma kicsi, alkalmanként 10-12 mm. Törekedjünk arra, hogy a lombozat gyorsan felszáradjon a locsolás után.
A retek rövid tenyészideje során megjelenő kártevők és betegségek száma csekély, így viszonylag szerény növényvédelmi beavatkozással termeszthető. Nem ritka, hogy a gazdák maguk állítják elő a retekvetőmagot. Ilyenkor elengedhetetlen a retekmag csávázása. Kisebb tétel esetén bevált fogás, hogy kilogrammonként néhány milliliter tejet vagy cukros vizet a nejlonzacskóba szórt vetőmagra öntünk és az egészet jól összerázzuk. Ezután a kimért csávázószert (Agrocit, Topszin-M70 WP, Orthocid 50 WP, Pol-thiuram) adagoljuk a zacskóba, majd addig rázzuk a keveréket, amíg a magvakon az egyenletes vegyszerfedést el nem érjük. A csávázott vetőmagot ezután vékony rétegben, szellős helyen megszárítjuk, azt követően bármikor vethető vagy tovább tárolható.
Miután a magvakból kikeltek a növények, már szikleveles kortól meg kell kezdeni a védekezést a retekperonoszpóra és a retek albúgós betegsége ellen. Védekezésre a Buvicid K, Captan 50 WP, Orthocid 50 WP szerek valamelyikét célszerű használni. A lombfejlődés és a gumófejlődés idején döntő fontosságú a retekperonoszpóra elleni védekezés, mert nemcsak a lombvédelmet, hanem a gumó egészségét is szolgálja.
Jó tudni, hogy azokban a fóliaházakban, ahol a hajtatásnak hagyományai vannak, a gyökérlégy ellen is védekezni kell. Erre a célra a piretroid hatóanyagú rovarölő szerek – Decis 25 EC, Chinetrin 25 EC, Sherpa – felelnek meg legjobban.
A fólia szélein, nedves élőhelyeken a hajtatott retek gyakori kártevője a házatlan csiga. Ellene Delicia és Mesurol szerekkel védekezhetünk.
Számítanunk kell a lótücsök esetleges károsítására is. A kártevő ellen még az előző növényállomány lekerülése után védekezhetünk talajfertőtlenítő szerekkel, amilyen például a Basudin 5G, Diazinon 5G, Galition stb.Tapasztalatom szerint a tenyészidő során kiszórt csali anyag gyakran hatástalan.
A hónapos retek rövid idő alatt betakarítható. Tavasszal ehhez 25–40 nap, késő télen 50–60 nap szükséges. Akkor szedésre érett a retek, ha a gumó elérte a fajtára jellemző gumóméretet. Ez a kis gumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm. A termesztőknél gyakran előforduló hiba, hogy nincs türelmük kivárni a kellő gumónagyságot, így viszont több darabot kell egy csomóba kötni, miáltal jelentősen csökken az elérhető bevétel. A piac figyelembe veszi a kellő csomónagyságot, de a nagygumójú fajtákból ne kerüljön 10–13 darabnál több egy csomóba.
Néhány éve a felvásárlók kilóra is keresik a retket. Ha módunkban áll, jobban járunk a kilóra eladott retekkel, pláne, ha van türelmünk kivárni a nagyobb gumóméretet.
A betakarítást érdemes az ortodox húsvétra időzíteni a sokkal magasabb felvásárlási ár végett. Az idén ez az ünnep május elejére esik, ekkorra a szabadföldi reteknek is be kell érnie.

Őrhidi László
nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója

Pin It on Pinterest

Share This