Egyre durvább a gázvezeték-háború – A Gazprom vezet
Messze az az idő, amikor Oroszország és az EU azt hitte, a tervezett Déli Áramlat és Nabucco gázcsővezetékek nem rivalizálnak majd egymással. Minél közelebb kerül ugyanis az az időpont, amikor komoly döntés születik az irányokról, annál nyilvánvalóbb, hogy elkeseredett verseny folyik a két projekt között – írja a Die Presse.
A bécsi lap idézte Marcel Kramert, a Déli Áramlat vezetőjét, aki szerint a Szocsiban aláírt részvényesi szándéknyilatkozat a csővezeték megépítéséről Oroszország számára „fontos mérföldkő” azon az úton, amelyen Oroszország kiépíti vezető pozícióját az EU-ban és csökkenti Ukrajnától való függését.
Nem volt meglepő, hogy ezek után Viktor Janukovics ukrán elnök azt javasolta, hogy a csővezetéket ne a Fekete-tengeren, hanem Dél-Ukrajnán keresztül fektessék le és ezzel csökkentsék az építési költségeket. A javaslat süket fülekre talált, hiszen mindig is a Gazprom deklarált szándéka volt, hogy elkerülje Ukrajnát a vezetékkel.
Ami az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlatot illeti, a bécsi lap idézte Michael Kortschemkint, az East European Gas Analysis igazgatóját, akinek számításai szerint csupán a meglévő csővezetékek és az Északi Áramlat révén összesen 255 milliárd földgázt lehetne Európába szállítani, miközben a 2020 és 2025 közötti időszakra csak 160 milliárd köbméter gáz átvételéről kötöttek szerződést.
A Die Presse szerint a két saját, Európába tartó vezeték építésével párhuzamosan Moszkva megtorpedózhatja a Nabucco projektet, a konfliktus kiéleződését pedig az indokolja, hogy Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Irak még nem kötelezték el magukat az európai projekt mellett. 2017-től elvileg meg kéne indulnia a szállításnak, de erről még mindig nem született döntés, a határidő az idei év vége.
Ekkor az azeri Shah-Deniz 2 mezőről szállítanák a gázt Bécsig. Csakhogy az itt fellelhető mennyiség nem elegendő, ezért az EU-nak Türkmenisztánban kell további készleteket vásárolnia, amihez viszont a Kaszpi-tengeren keresztülvezető szakaszt kell építeni. Az Európai Bizottság csak a napokban kapott felkérést arra, hogy tárgyaljon erről a lehetőségről, Moszkva pedig nem késlekedett azzal, hogy emlékeztesse Brüsszelt: egy ilyen vezeték kiépítéséhez mind az öt, a Kaszpi-tenger mentén fekvő állam jóváhagyása szükséges.
Miközben a Nabucco építéséről még csak most alkudoznak, a Déli Áramlatot már technikai gázzal töltik fel. „Lépésről-lépésre megszabadulunk a tranzitállamok diktátumától” – hangoztatta Putyin szeptember 6-án, célozva az Ukrajnával támadt heves vitára, amely orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitszállítása miatt is támadt. Az 1224 kilométer hosszú Északi-áramlaton keresztül a jövőben évente 55 milliárd köbméter gázt szállítanak majd a Szentpétervár közeli Viborgból a németországi Greifswaldba. A Keleti-tenger mélyén lévő csővezeték finn, svéd és dán felségvizeken is áthalad és Putyin megfogalmazása szerint Oroszország számára ablak Európára.
A helyzetből egy állam biztosan hasznot húzhat, ez pedig Törökország. A Boszporusz mentén fekvő ország ugyanis mindkét projektben érintett: egyrészt a Nabucco egyik tranzitállama, másrészt építési engedélyt kell adnia a Déli Áramlat Fekete-tengeri felségvizein futó szakaszához.