Ezért kell óvakodni a kínai és az orosz cégektől

A kínai és az orosz cégek fizetnek a legnagyobb arányban kenőpénzt, amikor valamely külföldi országban tevékenykednek, és a legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piaca, valamit az építőipar – idézi az InforRádió a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet jelentését.

A szerdán nyilvánosságra hozott, csúszópénzfizetésről szóló, legfrissebb Bribe Payers felmérésben Kína és Oroszország szerepel a két utolsó, 27. és 28. helyen. Ebben a listában legelöl Hollandia, Svájc, Belgium, Németország és Japán szerepel. Nagy-Britannia a nyolcadik, az Egyesült Államok a kilencedik. A berlini székhelyű szervezet szerint a felsorolt 28 országból egyik sem „teljesen mentes” a korrupciótól, és csak kevés ért el javulást a korrupció terén a legutóbbi, 2008-as csúszópénzindex elkészítése óta. A 28 ország között mind ott van a világ legfejlettebb 20 országa, a G20.

A legjobban India indexe javult, de továbbra is a táblázat alján szerepel. Kanadában és Nagy-Britanniában romlott a legtöbbet a kenőpénzhelyzet – áll a jelentésben.

A szervezet külföldi közvetlen beruházásaik és exportjuk, valamint a regionális jelentőségük alapján kiválasztott 30 ország 3016 vállalatvezetőjét kérdezte meg arról, hogy a felmérésben szereplő országokban működő vállalatok milyen gyakran fizetnek kenőpénzt.

A Transparency International felszólította az országokat, hogy ratifikálják az ENSZ, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió égisze alatt létrejött kenőpénz-ellenes egyezményeket.

„E heti cannes-i találkozójukon a G20 kormányainak sürgős kérdésként kell kezelniük a külföldi kenőpénz kérdését” – hangsúlyozta Huguette Labelle, a TI munkatársa közleményében.

„Külön aggodalomra ad okot, hogy Oroszország és Kína áll a lista végén” – áll a közleményben, amely emlékeztet a két ország növekvő globális jelenlétére, különös tekintettel az oroszországi kőolajra és földgázra és a kínai infrastrukturális és bányaipari beruházásokra főként Afrikában.

Kína azon döntése, hogy kiterjeszti a korrupcióellenes törvényt a külföldön működő kínai vállalatokra és a Kínában tevékenykedő külföldi cégekre jelentős lépés, de továbbra is kockázatot jelent a források áteresztő képességének korlátozottsága – mondta Zsan Zsian-min (Ran Jianmin), a TI kínai szervezetének munkatársa.

A külföldi csúszópénzek fizetését megakadályozó új orosz törvények reményt keltőek – mondta Jelena Panfilova, a Transparency oroszországi felmérést végző részlegének vezetője, bár hozzátette, hogy „nincsenek megvesztegethetetlenek az orosz köz- és üzleti életben”.

A legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piaca, valamit az építőipar, a lista élén a mezőgazdaság és a könnyű gépipar áll. A bányászat, a kőolaj- és gázipar, valamint a jogi és üzleti szolgáltatások is hajlamosak a korrupcióra.

A szervezet meglepetését fejezte ki, hogy a magáncégek egymásnak fizetett csúszópénze „majdnem olyan magas, mint az állami hivatalnokoknak bármelyik ágazatban fizetett kenőpénz”. Követendő példaként említette az új brit törvényt, amely bűncselekménynek minősíti a cégek közötti kenőpénz fizetését.

A TI rámutat: az állami és közszolgálati megrendelések, illetve az építőipar területén tapasztalható korrupció gyakran a középületek biztonságát veszélyezteti, ami – mint ahogyan erről az igen korrupt országokban történt földrengések is tanúskodnak – ténylegesen befolyással vannak emberéletekre.

Forrás: Inforádió/ napi.hu