Fizetés, elbocsátás és szabadság a háború alatt
Külön szabályozás készült a hadiállapot idejére a szerződések megkötéséről és megszüntetéséről, a munkakörülmények megváltoztatásáról, a szabadság biztosításáról, a munka maximális időtartamáról, fizetésről stb. – számol be a pmg.ua hírportál.
A dokumentum főbb pontjai:
- a munkáltatónak joga van azonnali munkaszerződést kötni az új munkavállalókkal a hadiállapot idejére;
- a munkavállaló a beleegyezése nélkül áthelyezhető egy olyan másik munkahelyre, amelyet a munkaszerződés nem ír elő (kivétel a harci cselekmények területére való áthelyezés);
- a heti munkaidő 60 órára növelhető. A munkanap kezdeti és befejező időpontját a munkáltató határozza meg;
- a munkáltató a katonai parancsnokság és a katonai közigazgatások határozatával ötnapos vagy hatnapos munkahetet állíthat be;
- a heti folyamatos pihenés időtartama 24 órára csökkenthető.
Ami a fizetésekre, az elbocsátásokra és a szabadságokra vonatkozik:
- a fizetést a munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint fizetik ki. Ha a harci cselekmények miatt nem lehetséges a kifizetés, akkor az felfüggeszthető, amíg a vállalat nem kezdi el újra a működését;
- a munkavállaló a harci cselekményekkel összefüggésben kéthetes ledolgozási időszak nélkül bonthatja fel munkaszerződését saját akaratából (kivétel a szociális munkában vagy a kritikus infrastrukturális létesítményekben végzett munkában résztvevők);
- a munkavállalók 24 napos éves alapfizetési szabadságot kaphatnak. Ugyanakkor a munkáltató megtagadhatja a szabadság bármilyen formájának biztosítását (kivéve a szülési szabadságot és a gyermekgondozást), ha a személy kritikus infrastrukturális létesítményeknél dolgozik. A hadiállapot ideje alatt a munkáltató a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosíthat anélkül, hogy figyelembe venné az ukrán „szabadságról” szóló törvény 26. cikkely első részének normáit.