gabona

Globális élelmiszerválságra figyelmeztet az ENSZ

Globális élelmiszerválságra figyelmeztet az ENSZ az ukrajnai háború miatt. A háború hatására ugyanis csökkent az ukrajnai és az orosz gabonaexport. Nemzetközi segélyszervezetek szerint elsősorban a világ legszegényebb országait sújtja a gabonakivitel hanyatlása.

Elkezdődött a tavaszi vetés Nyugat-Ukrajnában, ám az országban dúló háború miatt egyre komolyabb nehézségekkel szembesültek a gazdák.

Egy hónap alatt kétszeresére ugrott a műtrágya ára, és 60 százalékkal drágult a gázolaj.

Gazdasági elemzők szerint a háború miatt  a gazdák jóval kisebb területeket tudnak majd bevetni, emiatt pedig akár ötven százalékkal is visszaeshet Ukrajna gabonatermelése.

A Kijevtől mintegy 20 kilométerre található Brovarijban az AP által megerősített felvételek szerint az orosz haderő csapást mért Európa egyik legnagyobb élelmiszer-raktárára. Információk szerint 50 ezer tonna élelmiszer semmisült meg.

Ukrán források szerint a háború kezdete óta súlyos támadások értek több gabonatárolót, ám a Fekete-tenger téréségben folyó harcok is lehetetlenné teszik a gabonakivitelt.

Az ENSZ szerint a  háború hatására csökkent mind az ukrajnai, mind az orosz export, pedig a két ország együtt a világ búzaexportjának 25, kukoricaexportjának pedig 16 százalékát adja.

Az ukrajnai háború miatt az élelmiszerárak szerte a világon meredeken nőnek. Franciaországban a fogyasztói árak márciusban közel két százalékkal emelkedtek. Elemzők szerint ugyanakkor az üzemanyagárak emelkedésével újabb csúcsokat dönthetnek az élelmiszerárak Franciaországban.

Ukrajna és Oroszország nemcsak Európa, hanem a közel-keleti  és afrikai oszágok egyik legnagyobb gabona- és kukoricaellátója is.

A gabona behozatalában jelentkező nehézségek miatt Szudánban és Líbiában is nő az elégedetlenség. Azzal vádolják a kereskedőket, hogy minden eddiginél jobban megdrágították a kenyér árát, miközben a súlyát csökkentették. Líbia egyike azon országoknak, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak élelmiszerimportra: gabonájának 75 százalékát Ukrajnából és Oroszországból szerzi be, és Szudán is jelentős mennyiségű gabonát importál a két országból.

A háború kezdete óta több nemzetközi segélyszervezet és médium felhívta a figyelmet a közel-keleti országok akadozó gabonaexportjából származó veszélyekre. Az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízió az ENSZ adataira hivatkozva a múlt héten arról számolt be, hogy a rosszul tápláltak száma világszerte nyolcmillióról akár 13 millióra is nőhet a konfliktus nyomán 2022-ben és 2023-ban. Az ínség elsősorban Ázsiában, a szubszaharai térségben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában fenyeget.

Forrás: hirado.hu

A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Agrárszektor)