Hónapos retek: jó termés, alacsony ár

Nagydobronyban a végéhez közeledik a régió egyik kedvelt primőr zöldségének, a hónapos retek termesztésének a szezonja. Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját arra kértük, hogy összegezze a termesztők ez évi tapasztalatait.

– Milyen volt az idei termés?
– Az időjárásnak, a viszonylag meleg tavasznak is betudhatóan kiváló volt a termés. A gondot ezúttal az árak jelentették, amelyek a hajtatott uborkáéhoz vagy a káposztáéhoz hasonlóan nagyon alacsonyak idén. Nem kifejezetten kárpátaljai jelenségről van szó, az ukrajnai nagybani piacokon hasonló ármozgásokat tapasztaltunk. A jelenség valószínűleg annak a következménye, hogy az egész országban enyhe volt a tél, amelyet nyárias tavasz követett, minek következtében gyakorlatilag egyszerre ért be a hágón inneni és túli termés. A fizetőképes kereslet csökkenése is közrejátszhatott abban, hogy az idei árak a kétharmadát–felét teszik ki a tavalyiaknak. Végül elmaradt az úgynevezett „húsvéthatás”. Rendszerint az ortodox húsvétra készülő háziasszonyok nem sajnálják a pénzt, hogy primőr zöldségek kerüljenek az ünnepi asztalra, idén azonban május elsejére esik az ortodox húsvét, vagyis a nagy bevásárlások árfelhajtó hatása is hiányzott a retek értékesítésekor.

– Mit tehettek a termelők ebben a helyzetben?
– Miután a termés tekintetében az idei év kiváló volt, aki jó fajtákat termesztett, az a nagyobb termésmennyiséggel valamelyest kompenzálni tudta az alacsonyabb árakat.
– Hozott az idei esztendő valami újat a fajták tekintetében?
– Megkeresett két vetőmagtermesztő cég ukrajnai képviselője, hogy próbáljunk ki néhányat az általuk nemesített hónaposretek-fajták közül. Miután folyamatosan kutatjuk a legjobb fajtákat, vállaltam, hogy kísérletképpen vetünk az általuk felkínált vetőmagokból is. Így az izraeli Hazera egy, illetve a holland Enza Zaden négy fajtája is földbe került idén tavasszal próbaképpen Nagydobronyban. A kontrollfajta a Selesta volt, amely térségünkben méltán elismert és közkedvelt.

– Milyen fajtákról van szó, s mit tapasztaltak?
– A leírásokból tudtuk, hogy mind a négy „újonc” vajretek típusú fajta, amelyeknek a termesztési ideje optimális körülmények között 26-27 nap. Tavasszal természetesen távolról sem optimálisak a hőviszonyok, úgyhogy rendszerint közel kéthónapos termesztési idővel kalkuláltunk. Azt tapasztaltuk, hogy az új fajták gumói szép gömbölyűek, a színük élénkpiros, ahogyan a vásárlók szeretik, s egyik sem hajlamos a pudvásodásra, vagyis jól értékesíthetőek, „piacos” a megjelenésük. A termőképességben viszont lényeges eltérés mutatkozott az egyes fajták között azonos termesztési körülmények között.

– Miként zajlott a „kísérlet”?
– Február 4-én vetettük el a retekmagokat, mint utaltam rá, azonos körülmények közé. Mivel fagymentes volt az idő, fátyolfóliával nem takartam a veteményt. A betakarítást április 4-ére időzítettük. Előző héten talán már meg lehetett volna ritkítani az állományt, egyéb elfoglaltságom miatt azonban erre nem került sor, úgyhogy az előre kitűzött napon láttunk hozzá a betakarításhoz, s gyakorlatilag két menetben be lehetett takarítani az összes fajtát. Jelentősebb ápolási munkát nem végeztünk. Március első napjaiban – éppen, amikor az első valódi levelek megjelentek a növényeken – esős, nedves volt az időjárás, ezért ridomilos kezelést alkalmaztam, nehogy megbetegítse az állományt a retekperonoszpóra. Ehhez 10 liter vízben 5 dekagramm Ridomilt oldottam fel. Végül két héttel a betakarítás előtt a tetszetősebb piros szín és a jobb eltarthatóság végett műtrágyát is kijuttattam az öntözővízzel 1,5 kg/1000 liter adagolásban. A műtrágyából 100 dkg káliumnitrát volt, 20 dkg keserűsó, 30 dkg pedig ammóniumnitrát. Az ammóniumnitrátot csak mértékkel adagoltuk, nehogy szétcsattanjanak a gumók, míg a kálium ebben az összeállításban az eltarthatóságot és a termés szép piros színét volt hivatott biztosítani.

– Mi lett a kísérlet eredménye?
– Megmutatkozott, hogy a felhasznált vetőmagoknak eltérő volt a súlyuk. A szakirodalomból és tapasztalatból is tudjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a vetőmag méretének bármely zöldségfajtánál: minél nagyobb a retekmag, annál nagyobb a csírázási és a növekedési erélye. Amikor beért a termés, betakarítottunk valamennyi fajtából egy-egy négyzetméternyi területet. A betakarított gumók súlyát az alábbi táblázatban foglaltam össze. Külön tüntettük fel az áruképes és a nem áruképes gumók mennyiségét. Nem áruképes termésen egyrészt a kicsattant gumók értendők, hiszen fontos értékmérője egy fajtának, hogy mennyire hajlamos a kicsattanásra. Ugyancsak kiselejteztük a nem áruképes méretű gumókat. Jellemzően 3,5–5 cm átmérőjű gumókat szedtünk, az ennél lényegesen kisebb gumók kerültek a nem áruképes kategóriába. A legjobb eredményt az Enza Zaden Vienna fajtája produkálta, amely a kis híján hét kilogrammos áruképes termés mellett mindössze 0,25 kg-nyi nem áruképes gumót produkált.

– Milyen következtetések vonhatók le a kísérletből?
– Tudni kell, hogy a Viennáé kalibrált vetőmag volt, míg a kontrollvetőmagként használt Selestáé nem kalibrált. Ez azért fontos szempont, mivel a kalibrált és nem kalibrált vetőmagok között legalább 20-25 százalékos árkülönbség mutatkozik, s a tapasztalat azt mutatja, hogy nem minden idényben fizetődik ki, ha a legnagyobb szemű magot vásárolja a termesztő. Amennyiben például nem hajtunk rá a koraiságra, megfontolandó, hogy érdemes-e a drágább vetőmagra költeni. Miután a nem kalibrált vetőmagú Selesta terméseredménye nem maradt el számottevően a kalibrált és ezért jelentősen drágább vetőmagú Viennáétól, szerintem az elkövetkező időszakban a Selesta még tartani fogja a pozícióit vidékünkön.
Végeztem ezenkívül egy további kísérletet is, hogy lássam, milyen az ideális tenyészterülete a nálunk termesztett reteknek, miután mifelénk a sűrű bokor – sűrű sor elvét vallják. Az egyik területen 6 x 7 cm-es térállásban vetettem el a vetőmagot, a másikban 6 x 6-os térállást alkalmaztam. Az eredmény az lett, hogy a 6 x 6-os térállásban vetett retekmag 9 százalékkal nagyobb súlyú termést adott, amit érdemes figyelembe venni. Tapasztalatból persze azt is tudjuk, hogy ennél sűrűbben nem szabad vetni, különben felmagzik a retek.

– Az eredmények jobb összevethetőségén kívül is van oka annak, hogy a terméseredményeket súlyban adta meg, miközben a retket közismerten csomóra árulják?
– A megváltozott felvásárlási szokások is ezt diktálják. Ebben a szezonban nagy kereslet mutatkozott a nagybani felvásárlók körében a legumózott, 20 kg-os műanyag zsákokba csomagolt, súlyra értékesített retek iránt. Talán ráébredtek a kereskedők, hogy felesleges a retek leveleit átszállítani a fél országon…

– Mit ajánlana a termesztőknek a jövőt illetően?
– További érdekes tapasztalata volt az idei esztendőnek, hogy a vevők kifejezetten a kiegyenlített gumóállományú retket keresték, azaz kerülték a túl nagy és a túl apró gumót egyaránt. Kiegyenlítetten a 3,5-4 cm átmérőjű gumóméret értendő. Ennek az igénynek a kielégítésére mindenképpen kalibrált vetőmagot kell vetni. Miután ráadásul jövőre április 16-ra esik az ortodox húsvét, ami remélhetőleg nagyobb keresletet generál vidékünkön is a retek iránt, mindenképpen azt ajánlanám a termesztőknek, hogy kalibrált vetőmagot vessenek.

pszv

Hónaposretek-     1000 mag súlya,     Áruképes termés     Nem áruképes termés
fajták                    grammban                 (kg/m²)                        (kg/m²)

Mileto F1
(Hazera)                       12.39                        5,7                              0,7

Arianna F1
(Enza Zaden)                9,236                       5,45                             0,85

Helena F1
(Enza Zaden)                6,922                        4,1                               0,5

Vienna F1
(Enza Zaden)               11,824                       6,95                             0,25

Selesta F1
(Enza Zaden)                7,62                           6,35                             0,7

A Selesta F1 magot kétféleképpen vetettük:
1. minta – 6 x 7 cm-es térállásban: 6,47 kg (100%)
2. minta – 6 x 6 cm-es térállásban: 7,05 kg (109%)