Közép-Kelet-Európában a legalacsonyabb az üzleti bizalom

A közép-és kelet-európai pénzügyi szakemberek kevésbé pesszimisták, mint nyugati társaik, globális szinten mégis a gazdasági növekedés további lassulása várható – derül ki az ACCA és az IMA közös elemzéséből.

A világ könyvelői 2012-re sem jósolnak igazi áttörést a gazdaság fellendülésében. Így foglalható össze egy mondatban az a 2011 utolsó negyedévében készített nemzetközi felmérés, mely során összesen 3775 számviteli szakembert, köztük 1414 felsővezetőt kérdeztek meg. A tanulmány két nemzetközi könyvviteli szervezet összefogásának az eredménye.

Megközelítőleg a válaszadók egyharmada számolt be romló, de legalábbis stagnáló gazdasági kilátásokról és csaknem fele vesztette el bizalmát a saját munkaadójával szemben. (A Gki konjunktúraindexe szerint kissé kezdünk bízni a jövőben.) A legjelentősebb bizalomcsökkenés Hongkongban, Szingapúrban és Cipruson jelentkezett, mely országok nagymértékben függnek a nemzetközi kereskedelem és a globális pénzügyi tranzakciók alakulásától. Ebből és még néhány intő jelből arra következtethetünk, hogy a nemzetközi kereskedelem növekedése megtorpant, sőt zsugorodni kezdett – hívja fel a figyelmet Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

Regionális szinten egyértelműen Közép- és Kelet-Európa könyvelhette el a legalacsonyabb üzleti bizalmat, de ezúttal a hagyományosan optimistának mondható ázsiai-csendes-óceáni országok is negatív fordulatot vettek. (Andor László EU biztos szerint az unió válságkezelő lépései önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy a tagállamok túljussanak a krízisen.) Afrika és a Közel-Kelet továbbra is a legstabilabb régiónak számítanak, mind a bizalmi indexek, mint a világgazdaság alakulásával kapcsolatos általános elvárások terén. A romló kilátások mellett a kutatás eredményei a foglalkoztatottság és a zöldmezős beruházások csökkenő nemzetközi tendenciájára is felhívja a figyelmet. Az ACCA és az IMA ezeket különösen aggasztónak találta, hiszen ezen mutatószámok az utóbbi három évben folyamatosan gyengén muzsikáltak és a szakértők szerint ennek később még nagy ára lehet.

Közép- és kelet-európai kitekintés

A tavalyi év utolsó negyedévében Közép-Kelet-Európában volt a legalacsonyabb az üzleti bizalom. Jóllehet, az itteni válaszadók kevésbé voltak borúlátóak a világgazdaság általános helyzetével kapcsolatban, mint a kontinens többi részén. Egy még részletesebb analízis rávilágít, hogy az igazi zuhanás a bizalmi indexekben már 2011 harmadik negyedévében bekövetkezett, és ehhez képest valójában nem igazán történt jelentős eltérés az év végére. Arányaiban vizsgálva a válaszadók több mint fele (55 százalék) számolt be csökkenő tendenciáról, ami mindössze öt százalékos eltérést jelent az előző negyedéves időszakhoz képest.

Miközben az üzleti bizalom többé-kevésbé konstans módon alakult az elmúlt időszakban, a világgazdasággal kapcsolatos elvárások már jóval árnyaltabb képet mutatnak. A válaszadók döntő többsége (87 százalék) véli úgy, hogy a globális gazdasági helyzet romlani vagy stagnálni fog, ami 17 százalékos változást jelent a 2011-es év harmadik negyedévéhez képest (összehasonlítva az akkori 70 százalékkal). A vizsgált időszakban az egyik legnagyobb kockázatként az árfolyamok ingadozását jelölték még a válaszadók. Az utolsó negyedévben a finanszírozáshoz való hozzáférés is jelentősen romlott, ami a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság mérőszámainak jelentős csökkenéséhez vezetett.

Az európai válaszadók a kormányuk még szigorúbb intézkedéseire számítanak a következő öt éves időszakban. Kivételt képez ez alól a közép-kelet-európai régió, ahol a válaszadók szerint már így is nagyon komoly megszorításokkal és szabályozásokkal kell szembenézniük. A régió OECD országainak szakemberei szerint – köztük Magyarországon is – a kormányzati költekezések jelentősen esni fognak az elkövetkezendő öt évben, míg a nem OECD tagországok pont ellentétesen gondolják.

Általánosságba véve elmondható, hogy a régió kormányai által foganosított gazdasági intézkedések alacsony támogatottsággal bírnak, de a nemzetközi trendekkel összehasonlítva nem mutat kirívó eltérést a megkérdezettek körében. A szakemberek mindössze 13 százaléka fejezte ki egyetértését, 57 százalékuk szerint azonban más fiskális politikára lenne szükség. A régió országainak egy csoportja (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) kitűnik az arányában magasabb támogatottságával a kormányzatuk intézkedései felé, azonban a támogatottsági index még ezen országokban is nagyon alacsonynak mondható a maga 19 százalékával.

Forrás: piacesprofit.hu