Négyoldalú üzletember találkozó

Négyoldalú üzletember találkozót tartottak június 19-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II.RFKMF) a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A rendezvény célja a magyar vállalkozók együttműködésének erősítése volt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat ungvári, kassai és nagyváradi irodája, valamint a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara által képviselt határmenti régiókban.

A rendezvényt Orosz Ildikó, a II.RFKMF elnöke nyitotta meg.
Ezt követően Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában a nemzetközi üzleti együttműködés szolgálatáért létrehozott Wekerle Tervről hallhattunk. Ennek alapgondolata, hogy Magyarország gazdasága önmagában kevésbé értelmezhető, a Kárpát-medence sokkal inkább alkot egy olyan gazdasági egységet, melyben a határon túli és magyarországi vállalkozások együttműködésével erősebb, versenyképesebb gazdasági modell érhető el. Közösen nagyobb eséllyel indulhatnak a cégek a globális versenyen, ha megtalálják azokat a kapcsolódási pontokat, melyek által európai és keleti térben is erős egység jöhet létre. A terven belül olyan ágazati kitörési pontokat lehet megemlíteni, mint a jármű- és gépipar, a turizmus, az egészségipar, a kreatív ipar és a számítástechnika, valamint a zöldgazdaság.
A 2013-as év Wekerle Tervhez kapcsolódó intézkedési tervének egyik fő eleme a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. Ennek 11 irodája van, melyek szakmai programokkal segítik a vállalkozások egymásra találását, az üzleti kapcsolatok kialakulását, ezek közül egy Kárpátalján, Ungváron található. Az államtitkár helyettes felhívta a figyelmet a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Fiatal Vállalkozói Programjára, mely szeptembertől indul, és tíz kárpátaljai, valamint tíz vajdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalnak biztosít lehetőséget négy hónapos gyakorlati idő eltöltésére egy magyarországi vállalkozásnál. Ennek célja, hogy a programban résztvevő fiatalság eredményesen tudja a későbbiekben működtetni saját otthoni üzletét.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a közös árualap megteremtésének jelentőségéről beszélt. Mivel a Kárpát-medence magyar lakosságának 70%-a vidéki környezetben él, és 17%-uk mezőgazdasággal foglalkozik, érdemes vállalkozás alapításába vagy fejlesztésbe fogni. Fontos tényezőnek tartja, hogy a vállalkozóknak nem szabad az adott ország viszonyaitól, kereskedelmi adataitól elvonatkoztatniuk, figyelembe kell venniük, hogy milyen az adott térség adottsága, hogy az milyen kapcsolatban van Magyarországgal. Ennek tekintetében Ukrajnában 2011-től folyamatosan bővülő exporttal találjuk magunkat szembe olyan termékekre vonatkozóan, mint sertéshús, kukorica vetőmag és más különféle élelmiszeripari melléktermék. Tóth Katalin nagy problémának tartja a gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információk hiányát, melyen változtatni szeretne a közeljövőben. Ezen kívül komoly lehetőségként értelmezi egy falugazdász – hálózat kiépítését. Szeretne a vidékekkel, az érdeklődőkkel közvetlen kapcsolatot kialakítani, információt nyújtani, pályázati lehetőségeket felmutatni.
Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója szintén kifejezte a hálózatépítés jelentőségét. Elmondása szerint van értelme a gazdasági összefogásnak ebben a térségben, biztos benne, hogy eredményes, nemzetértékű és nemzetmegtartó szövetség alakulhat ki.
Tordai György, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója a határon túli tőkebefektetési tevékenységükről beszélt. Fő területükhöz tartozik Románia, Szlovákia, Montenegró. Nyitottak arra, hogy Ukrajnában működő magyar céggel is kapcsolatba lépjenek, s előrehaladjanak egy fejlesztésben.
Az Eximbank és Export-hitel biztosító Zrt. (EXIM) lehetőségeit mutatta be Gérnyi Gábor vezető szakértő, mely olyan kockázatokat, ügyleteket próbál finanszírozni, amelyet más kereskedelmi bankok nem akarnak, vagy nem tudnak felvállalni. Az EXIM állami export ösztönzés formájában, a sarokpontokból kiindulva támogatja azokat a vállalkozásokat, melyek meghatározzák az állam külgazdasági politikáját.
A találkozó további részében a vállalkozók olyan fontos témákról hallhattak előadásokat, mint a vegyesvállalatok létrehozásának lehetőségei, illetve a cégalapítás jogi oldala Ukrajnában. A rendezvényen a helyi vállalkozók mellett Szlovákiából, Romániából és Magyarországról is érkezett üzletemberek is részt vettek.