NZZ: Ukrajna az EU helyett inkább Törökország felé kacsingat

Ukrajna és Törökország szorosabbra akarja fűzni kétoldalú kapcsolatait, miközben Kijevnek az Európai Unióhoz fűződő viszonyában alig van előrelépés – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Viktor Janukovics ukrán elnök együtt nyitotta meg a napokban Krímben a Jaltai Európai Stratégia 9. fórumát. A rendezvényt Viktor Pincsuk ukrán oligarcha hívta éltre, elsősorban a világgazdaság időszerű kérdéseivel, valamint Ukrajna európai integrációjával foglalkoznak ott. A fórumra rendszeresen meghívnak befolyásos embereket.

Az idei tanácskozáson ott volt Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter is, fellépése azonban nem sok örömet szerzett a kijevi vezetésnek. Rice főként az általa igen károsnak nevezett politikai motivációjú igazságszolgáltatás miatt mosta meg Janukovics és társai fejét. Az amerikai politikus – a Kyiv Post értesülése szerint – nem volt hajlandó az ukrán elnökkel közösen a fotósok kamerái elé állni.

Hűvösnek minősítette a svájci újság tudósítója az Európai Unió bővítésügyi biztosának jaltai fellépését is. Ukrajna EU-integrációjában aligha lehetséges az előrelépés, ha Kijev például a „szelektív igazságszolgáltatás” kérdésében nem hajlandó érdemi változtatásokra – mondta Stefan Füle.

Janukovics viszont magabiztosan szónokolt arról, hogy a Brüsszel által feszegetett „nyitott kérdések” az októberi parlamenti választások után egytől-egyig rendeződnek. A tárgyalásokon kidolgozott, de hónapok óta pihentetett társulási és szabadkereskedelmi egyezmény pedig hamarosan aláírható lesz. Janukovics efféle megnyilatkozásai közismertek – állapította meg a svájci tudósító -, ám az ukrán kormány nemigen tett lépéseket a holtpontról való kimozdulásért, ami sem Füle, sem más uniós tisztségviselők figyelmét nem kerülte el.

Az ukrán Forum hírügynökség jelentése szerint Füle újságírók előtt is józan hangon beszélt Ukrajna és az EU kapcsolatairól. Azt mondta: Brüsszel nem akar partneri viszonyt rákényszeríteni Ukrajnára. A partnerségi kapcsolatokról szóló döntést előbb az ukrán népnek kell meghoznia, majd a kormánynak megvalósítania, ez azonban egy sor feltétel előzetes teljesítését foglalja magában. Az Európai Unió számára most az a legfontosabb, hogy az októberben esedékes parlamenti választások megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak. A voksolás után kialakuló belpolitikai helyzetet pedig Brüsszel éles szemmel fogja figyelni – tette hozzá Füle.

A jaltai fórum előtt érkezett Kijevbe háromnapos hivatalos látogatásra Erdogan török miniszterelnök, akinek hazája jóval egyszerűbb kooperációs partner Ukrajna számára, mint az EU. Törökország két szempontból is vonzó a kijevi kormány szemében.

Politikai síkon lehetővé teszi számára, hogy bizonyos értelemben „kitörjön” dél felé, miután nyugaton és keleten zsákutcába jutott. Az EU-hoz fűződő kapcsolatok bővítése megakadt, Oroszország, a nagy keleti szomszéd pedig tapintatlan nyomással próbálja elérni, hogy Kijev közelebb kerüljön hozzá.

Gazdasági téren valóban van lehetőség az ukrán-török kapcsolatok bővítésére. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene tavaly 6,5 milliárd dollár volt, ami 30 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Becsvágyó tervek szerint 2015-ig a forgalom akár 20 milliárd dollárra is növelhető. A kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt célzó tárgyalásokat még idén le akarják zárni.

Augusztus elején már hatályba is lépett az a megállapodás, amelynek értelmében a két állam polgárai vízummentesen utazhatnak a másik országba. Ez újabb lendületet adhat a kétoldalú turizmusnak, amely amúgy is dinamikusan fejlődik.