Permetezzünk hatékonyan

A növényvédelmet sokan hajlamosak úgy leegyszerűsíteni, hogy az a károsító felismerésével kezdődik, a megfelelő szer kiválasztásával folytatódik és a kezeléssel befejeződik. Ez a recept gyakran nem nyújt elegendő biztosítékot az eredményes védelemhez. Hogy ez az egyszerű séma a termelők fejében mégis mennyire így rögzül, azzal nap mint nap találkozom. Tanácsadói tevékenységem során azt tapasztaltam, a termelő leggyakoribb kérdése egy számára új károsító fellépésekor: mi a legjobb „szer” ellene; illetve: milyen gyakran kell vele permetezni? A legritkább esetben kérdez rá arra, hogy milyen permetezőgéppel, mekkora lémennyiséggel s milyen más vegyszerrel együtt ajánlatos vagy lehetséges a kijuttatása.

Szinte minden permetezéskor felmerül a „keverhetem-e X szert Y-nal, esetleg Z-t tehetek-e még mellé, és tapadásfokozót vagy nedvesítőt kell-e hozzáadnom?” kérdés.
E témakörben viszonylag kevés írásos útmutató jelenik meg, és ennek következménye a sokszor tapasztalt tanácstalanság, valamint a hibás, hatástalan vagy károkat okozó permetezés.

A permetlé több komponensből való elkészítése egyszerű feladat, mégis érdemes az ezzel kapcsolatos szabályokat áttekinteni.
– Csak akkor készítsünk tankkeveréket, ha az elkerülhetetlen (ha van gyári kombináció, azt használjuk).
– Olvassuk el a használati utasítás technológiai és keverési ajánlásait.
– A gyomirtó szerrel rovar- és gombaölő szert ne keverjünk.
– Az olajos szereket és a bordói levet mással ne keverjük.
– Lágy vizet használjunk.
– A víz hőmérséklete közelítse a permetezendő növény hőmérsékletét.
– Mindig mérjük ki a szükséges szermennyiséget (dózis-számítás!).
– Végezzünk keverési próbát.
– Az elkészült permetlevet minél előbb használjuk el (még aznap).
– Élelmiszeres göngyölegben soha, még átmenetileg se tartsunk növényvédő szert vagy permetszert.

Ehhez hasonlóan foglaltam össze a kombinált permetlevek elkészítésének menetét is.
– A por alakú szerből mindig készítsünk törzsoldatot.
– A szükséges vízmennyiség 2/3-át öntsük a permetlétartályba.
– Öntsük a törzsoldatot a tartályba.
– A többi szert keverjük el a tartályban (a helyes sorrend: folyékony szer + mikrogranulátum + levéltrágya + nedvesítőszer).
– Öntsük fel a teljes lé­mennyi­ségig a tartályt és biztosítsuk a permetlé állandó keveredését.
– A munka- és élelmezés-egész­ségügyi előírásokat tartsuk be.

Gyakori és nehezen kezelhető a gazdálkodók számára a dózis megállapításának problémája akkor, ha a gomba-, rovarölő szer adagját hektárra kivetítve adják meg (a gyomirtókét mindig területegységre kell) és a termelő ehhez képest kis területen (háztáji kertben vagy hajtatóházban) és kijuttatáskor ráadásul irányítottan permetez (szórópisztollyal vagy háti géppel).
A jó megoldás az lenne, ha azoknál a szereknél, amelyeknél lehetőség van az ilyen felhasználásra, a használati utasításban minden esetben mindkét (tehát a százalékos és a területegységre vonatkozott) dózis szerepelne, a használandó lémennyiséggel és a kijuttatási javaslattal együtt.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a megkívánt mértékű fedettséget biztosító lémennyiség erősen függ a növényállomány lombfelületének nagyságától (hajtatás, kordonos uborka stb.)
Ha a gomba-, illetve rovarölő szereknél a szántóföldi viszonyokra vonatkozó kg, ill. liter/ha dózist és a javasolt lémennyiséget is megadják, akkor ebből a háztáji kertben, hajtatásban kell a százalékos koncentrációt visszaszámolni, és az erre a koncentrációra beállított permetlével kell kezelni a lombfelületet. A lémennyiséget a lombfelület nagyságához szükséges igazítani. Ez persze nem vonatkozik a hideg- és melegködképző berendezésekre.
A permetszerek keverhetőségéről megállapíthatjuk, hogy a fellelhető keverhetőségi táblázatok csak esetleges értékűek a használatban lévő szerek, lombtrágyák stb. nagy számából kifolyólag. Így az a legbiztosabb, ha a keverési próbát magunk végezzük el azokkal a szerekkel, amelyeket egy menetben szeretnénk kijuttatni.

Egy átlátszó edényben készítsünk a por alakú szerből, a folyékony szerből, a lombtrágyából, egyéb adalékból olyan koncentrációjú oldatot, amilyennel permetezni szeretnénk. Hagyjuk 1 órát állni és vizsgáljuk meg, látható-e
– csapadékképződés,
– túrószerű kiválás,
– rétegződés,
– ülepedés.

Ha a fenti változások nem figyelhetőek meg, akkor a kiválasztott szerek egy menetben kijuttathatóak.
A keverési próba csak egyes növényvédő szerek fizikai összeférhetőségéről nyújt tájékoztatást, de semmit nem mond a keverék biológiai együtthatásáról. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szerek együtt kijuttatva leggyakrabban egymástól függetlenül kifejtik hatásukat a megcélzott károsítóval szemben, de gátolhatják is egymást.
A törzsoldat készítése nem szükséges valamennyi for­mulációnál, ugyanis a por alakúak (WP, W, SP jelzésűek) kivételével a szerek közvetlenül a permetlétartályban is maradéktalanul feloldhatók.
Több szer együttes kijuttatásánál az egyes bekevert szerekre vonatkozó munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idők közül a leghosszabb megszabott időtartam az irányadó.

A szükséges védőfelszerelésre hasonló a szabály: az előírtak közül mindig a legnagyobb védelmet nyújtó védőfelszerelés használandó.

Őrhidi László,
a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója