Putyin vámuniót akar
A várakozásoknak megfelelően találkozójukon Mikola Azarov felvetette a két ország között az orosz gázszállításokról még 2009-ben megkötött szerződés felülvizsgálatának, az új szerződés mielőbbi megkötésének kérdését. Az ukrán álláspont szerint ugyanis az orosz gáz jelenlegi ára „nem tükrözi annak piaci árát, amely az Európai Unió országaiban alakult ki és lényegesen meghaladja az alternatív energiahordozókét”. Magyarán, Ukrajna drágállja az orosz gázt.
Putyin diplomatikus, s a konkrétumokat kerülő válaszaiból ítélve azonban Oroszország nem siet eleget tenni az ukrán kérésnek. Ezzel szemben az orosz kormányfő felajánlotta Ukrajnának, hogy csatlakozzék a posztszovjet térségben Oroszország, Belarusz és Kazahsztán között az úgynevezett Egységes Gazdasági Térség keretében formálódó vámunióhoz. Putyin szerint Ukrajna várható „közvetlen nyeresége” a csatlakozástól évi mintegy 6,5-9 milliárd dollárra és mintegy 1,5- 2 százaléknyi GDP-növekedésre tehető. Az orosz kormányfő egyben moszkvai látogatásra hívta meg kollégáját, amelyre előreláthatóan júniusban kerül sor.
Abból a körülményből, hogy Putyin és Janukovics találkozója után a két vezető nem kívánt találkozni a sajtóval, az újságírók azt a következtetést vonták le, hogy a feleknek nem sikerült megállapodniuk az alapvető kérdésekben, bár ezt az orosz kormányfő szóvivője cáfolta. Elemzők azt mondják, Moszkva egyértelműen értésére adta Kijevnek, hogy Ukrajnának meg kell választania a fő gazdasági partnerét. Az ukrán elnök környezetéből származó információk szerint ugyanakkor Putyinnak nem sikerült meggyőznie Ukrajnát arról, hogy érdemes feláldoznia az európai integrációt a vámunió érdekében. Elemzők szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a gáz továbbra is Oroszországból érkezik, s változatlanul drágán.
Meglehet, Ukrajna a történtek után arra vár, hogy az Európai Unió valamiféle ellenajánlattal éljen a putyini vámuniós javaslat hatására, azonban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke diplomatikusan hallgathatott e tárgyban kijevi vendéglátóival április 18-án folytatott megbeszélésein. A megbeszéléseket követő kijevi sajtótájékoztatón nem kívánta kommentálni az orosz-ukrán gázmegállapodás körüli helyzetet. A politikus megerősítette, az EU változatlanul fontos partnerének tekinti Ukrajnát az energetikai szférában, s megismételte a brüsszeli ajánlatot, hogy készek részt venni az ukrán gázszállító rendszer modernizációjában, tovább azonban nem merészkedett.
Ennél az ukrán fővárosban nyilván többet vártak, így nem csoda, hogy Viktor Janukovics államfő ugyanazon a sajtótájékoztatón arról beszélt, reméli, Ukrajna esetleges együttműködése a vámunióval nem akadályozza majd az EU-val közös szabadkereskedelmi övezet létrehozását, a jövőben pedig elősegítheti az európai integrációs folyamatokat az eurázsiai térségben. Magyarán, úgy tűnik, Kijev mégiscsak hajlik a vámunióban való részvételre a körülmények, azaz Putyin hatására, azonban az európai integrációval, a társult tagsággal járó esetleges előnyökről sem szeretne lemondani.
Barroso viszont éppen e tekintetben teljesen egyértelműen foglalt állást. Mint fogalmazott, lehetetlen integrálódni a vámunióba, és ugyanakkor az EU-val közös, elmélyült, mindenre kiterjedő szabadkereskedelmi övezettel rendelkezni.
Úgy tűnik, Kijevben nehéz döntés előtt állnak.