„Skandináv nyár”
Kárpátalja: kényszerszünet az aratásban
A legutóbbi hónap időjárása nyomán az idei nyarat sokan „skandináv” nyárként emlegetik, nem utolsósorban a magas csapadékmennyiség miatt. A földművelő ember szemében az eső sokszor áldás, ám túl magas vízhozam esetén jelenthet átkot is. A kiadós esőzések és a már-már őszies időjárás miatt három hete szünetel az aratás Kárpátalján, a lábon álló termés pedig pusztul. Az aratók most abban reménykednek, hogy a hét második felében folytatni tudják a búza aratását.
Nagy István, a Kárpátaljai Megyei Agráripari Főosztály vezetője első helyettesének tájékoztatása szerint területükön a mezőgazdasági vállalatok és a magángazdálkodók július 29-ei adatok szerint a 42 700 hektáros vetésterület 75,6%-áról aratták le a kalászosokat. A búzát idén 34 509 hektáros területen aratják, július 29-ei adatok szerint a teljes vetésterület 83,9%-án csépelték ki, a magtárakba 89 619 tonnányi kenyérnekvaló került. Hektáronként átlagos terméshozama a tavalyi 25 mázsáshoz képest idén 31,3 mázsa, s alig marad el a becsült 33 mázsás hozamtól, de ez még változhat az időjárás függvényében, mert a szakember szerint olyan gazdaságok is lesznek, ahol csak egyszerűen lekaszálják az esőtől tönkrement termést. Az aratás Ugocsában halad a legeredményesebben – itt már a vetésterület 98,3%-áról aratták le a búzát, míg a Munkácsi járásban 86,7%-áról, a Beregszásziban 85,5%-áról, az Ungváriban 77%-áról.
Popovics Sándor, a Beregszászi Járási Mezőgazdasági Osztály vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a kalászosoknál az idei év nem éppen a legszerencsésebb: a május és a június szinte csapadéktalanul telt, ami azt eredményezte, hogy a kalászokban vagy nem voltak szemek, vagy ha voltak is, satnyák. Az ezt követően kezdődött esőzés láttán mindenki megörült, mert ez pozitívan látszott befolyásolni a szemek fejlődését. Azonban ahogy a mondás is tartja: jóból is megárt a sok. A monszunidőszakhoz hasonló állapotok következtében már most úgy néz ki, hogy sajnos tetemes kárra számíthatnak a gazdák. Jelentős az eső által kivert „szemveszteség” is. A lábon álló kalászokban a szemek fokozatosan elfeketednek. Ha rövidesen nem köszönt be jobb idő, számítani lehet a szemek csírázására is. Hogy milyen végeredmény alakul ki, az nagyban függ viszont az elkövetkező hetek időjárásától. Jelenleg a Beregszászi járásban még kb. kétezer hektáron nincs a termés betakarítva, ebből 23–25 százalék a búza.
Popovics Sándor elmondta még, hogy a kedvezőtlen időjárás nemcsak a kalászosokat érinti hátrányosan. A mostoha időt megsínyli a zöldség is. Mint mondta, egyes helyeken széthasadnak a káposztafejek, s megvan annak a veszélye, hogy idővel kiázik a burgonya, ami alacsonyabb termésátlagnak a veszélyét rejti.
Arra a kérdésre, hogy az időjárás okozta gondokra mi lehet a megoldás, Popovics Sándor elmondta: mind a kalászosoknál, mind pedig a zöldségféléknél vannak olyan kikísérletezett – és sikerrel termesztett – rezisztens fajták, melyek a nálunk elterjedt kultúráknál jobban dacolhatnak az időjárási körülményekkel. Ezek – ha nem is száz százalékig – garantálhatják, hogy csak minimális lesz a veszteség. Ezek a fajták azonban jóval drágábbak a gazdáink által használtaknál, pénze viszont sajnos ugyancsak a legkevesebb van mindenkinek. Nagy hátrány még, hogy állami támogatásra továbbra sem számíthatnak a gazdák. Így sajnos nem marad más, mint reménykedni a jó időben.
Megkerestük Papp Csaba tiszacsomai farmergazdát is, aki 33 hektáron gazdálkodik: búzát, tritikálét, zabot és borsózabot vetett főként. Kérdésünkre elmondta, hogy a mostoha időjárás nála minimálisan befolyásolta a termést, mivel ő annak nyolcvan százalékát már az intenzív esőzéseket megelőzően learatta. A titok nyitja, hogy saját kombájnja van. Kalászosokból zömmel már csak a tritikálé maradt lábon a földjein. Mint Csaba elmondta, eddig úgy néz ki, hogy a zabnak lesz némi kára, a veszteséget tíz-húsz százalékra becsülte.
Arra a feltett kérdésre, hogy a környékbeli gazdáknál mi a helyzet, megtudtuk, hogy sajnos igen gyenge a termés, de ehhez a szárazságnak több köze van, mint az esőnek. Papp Csaba rámutatott: az esőzés leginkább a zöldségtermesztőkre jelent a továbbiakban veszélyt, mellyel jóval többen foglalkoznak.