Szlovákia kiütheti Magyarországot az ígéretes üzletből

Ez év áprilisától vásárol Ukrajna földgázt Magyarországon keresztül, egyelőre kisebb szállítmányokról van szó, de az export akár az éves magyar fogyasztás mennyiségéig bővíthető lenne.

Hacsak Szlovákia be nem előz a szovjet időkből örökölt nagyobb kapacitású csővezetékével.

Ukrajna Szlovákiától is vásárolhat földgázt a jövőben, a két ország erről szeptemberben köthet megállapodást a kijevi energia- és szénügyi miniszter múlt heti közlése szerint. Eduard Sztavitszkij biztos benne, hogy szeptemberben sor kerül az alkura, októberben pedig hasonló értelmű szerződés köttethet Romániával is. A Platts.com szakportál szerint eredetileg június 20-án, majd július 4-én írták volna alá a megegyezést, ám a nyilvánosság előtt ismeretlen okokból mindkétszer elhalasztották az aláírást. A portál szerint Ukrajna júliusban támogatást kért az Európai Uniótól a szerződés aláírására, Brüsszel pedig segítséget is ígért a gázellátás diverzifikálásához. A megrendelő már május és június közepe között sikeresen elvégezte a rendszer tesztjét.

Az egykor az orosz kitermelésű és szállítású földgáz első számú piacának számító Ukrajna az utóbbi 12 hónapban meredeken visszafogta az orosz importot, elsősorban a magas gázárakra hivatkozva. 2013 első hét hónapjában 12,5 milliárd köbméter volt az orosz import, ami 34 százalékos visszaesés éves összevetésben az UkrTransGaz adatai szerint. Az orosz (energia)függőségből szabadulni igyekvő Ukrajna 2012 novemberében kezdte meg a gázbehozatalt nyugati irányból, Lengyelországból, miután tavaly májusban leszerződött a német RWE konszernnel évi 5 milliárd köbméter szállítására, ami azonban 10 milliárd köbméterre bővíthető ukrán források szerint.

A magyarországi szállítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélye alapján 2013. áprilisától folynak. A Kyiv Post értesülése szerint áprilisban egy „rejtélyes harkovi üzletember”, Szerhij Kurcsenko 18 millió köbméter gázt vásárolt a magyar Optenergy Kft-től. Megkerestük a magyar társaságot is, azonban egyelőre nem reagált kérdéseinkre.

Idén augusztus 18-i adatok szerint eddig mintegy 310,5 millió köbméter földgáz érkezett Magyarország felől Ukrajnába. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint összesen (nem csak Ukrajna irányába) 384,2 millió köbméter földgáz exportja történt meg 2013 első félévében közel 3,97 milliárd köbméteres import és 956 millió köbméter hazai kitermelés mellett. A KSH csak az idei első öt hónapról rendelkezik adatokkal, ezek szerint a közel 32 milliárd forint értékű gázexport jócskán, közel 15 milliárd forinttal elmarad a tavalyi hasonló időszakban rögzítettől. Augusztus elején az ukrán fél kapacitásnövelő munkálatokat végzett, amely miatt két hétig üzemszünet volt, ezután azonban a szállítás újra megindult, és a korábbi napi 6,1 millió köbméterről 9,027 millió köbméterre nőtt a Magyarország felől az országba érkező gázimport mennyisége. Az Ukrtransgaz szerint a kapacitás napi 12 millió köbméterig emelhető.

Az eladó magyar cég(ek) eredményszámai hiányában is megállapítható, hogy az Ukrajnába irányuló eddig összes szállításoknak csak a forgalmi díjbevétele megközelítheti a 360 millió forintot a földgázszállítónak, a szállítási kapacitásdíjakról nem beszélve. (Ez utóbbi kalkulálását megnehezíti, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vonatkozó tarifarendelete csak mint „import betáplálási pont” említi az Ukrán Köztársaság és Magyarország államhatárának beregszászi (Berehove) betáplálási pontját, illetve az értékesített gáz forrásösszetétele sem ismert (import, hazai termelés, kitermelés).)

Mindenesetre, a különféle, államot illető bevételeket is figyelembe véve már most milliárdos nagyságrendű a bevétel, amely tovább emelkedhet, hiszen a technikai feltételek megteremthetők akár évi 10 milliárd köbméteres magyar exporthoz is. A magyarországi gázfogyasztás a válság előtti mintegy 14 milliárd köbméterről 10 milliárd alá csökkent, a korábban lekötött importált mennyiség föl nem használt részére pedig jól jöhet Magyarországnak egy hasonló ukrajnai exportlehetőség. A távolabbi jövőben pedig egyebek mellett a hazai széngázosítási (ucg), biogázzal és a Makói-árokkal kapcsolatos tervek erősíthetnék meg az ország gázexportőri pozícióját. A szlovák gázvezeték belépése azonban alapvető változásokat hozhat az általa képviselt jelentős kapacitás miatt, képes lehet ugyanis akár évi 20 milliárd köbméter földgáz Ukrajna felé való továbbítására is. Vagyis elméletileg akár a teljes orosz importot kiválthatja.

A szlovák tranzittal kapcsolatos megállapodás többszöri elhalasztásának okát illetően valószínűsíthető, hogy a Gazprom és az orosz óriás álláspontja is szerepet kaphatott, erre egyébként Sztavitszkij is célzott. Bár hivatalosan nem kommentálták, a hírek szerint korábban a magyarországi szállítások elindulása miatt is neheztelését fejezte ki a Gazprom. A külön fejezetet képező orosz-ukrán energiaviták mellett a két ország viszonyát az utóbbi időben más ügyek is rontották, vélemények szerint az energetika eszköz is Moszkva egyéb politikai céljainak eléréséhez. Kijev a tervek szerint novemberben írja alá a társulási szerződést Brüsszellel és egyben az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik. A befolyási övezetét féltő Moszkva ezt természetesen nem nézi jó szemmel. Bár a Kreml fölajánlotta Kijevnek az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozás lehetőségét, a jelek szerint ez az ajánlat nem volt elégséges Ukrajna nyugati törekvéseinek meggyengítéséhez, ezért a legutóbbi hírek szerint Moszkva már értelmetlennek tartja a további egyeztetést a vámunióról.

Régóta tudjuk, hogy Kelet-Európában a hosszú távra tervezés hagyományai nem szövik át az élet minden részterületét, így egyáltalán nem meglepő, hogy pótlólagos gázszállításokról kezdeményezett tárgyalást a Gazprommal Ukrajna, miután félelmek szerint az ország nem rendelkezik elegendő betárolt kapacitással a téli hónapokra. Ukrajna korábban legalább 14 milliárd gáz betározását tervezte, azonban a Gazprom ismételten kétségeinek adott hangot, részben ennek hatására pedig most már 18-19 milliárdos kívánotos tárolt készletről beszélt az energiaügyi miniszter. Az ország jelenleg 12 milliárd köbmétert tárol, de maximálisan akár 32 milliárd köbméterre is emelhető a mennyiség. A Kommerszant Ukrajna szerint az ország a napokban egy 2 milliárdos, kametmentes hitel kérésével fordult Oroszországhoz, amely hasonló célt szolgálhat.