A külföldi támogatások hasznosulása Kárpátalján
Egy friss tanulmány vizsgálja Kárpátalja társadalmi és gazdasági fejlődését az orosz–ukrán háború idején, különös tekintettel a külső támogatások szerepére. A kutatás középpontjában az Európai Uniótól – és különösen Magyarországról – érkező támogatások gazdasági és társadalmi hatásai kerülnek előtérbe.
A tanulmányt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatói (Orosz Ildikó, Bacsó Róbert, Loszkorih Gabriella, Pércsi Oxána) írták ukrán nyelven.
Címe: „Вплив угорських джерел фінансування на соціально-економічний розвиток Закарпаття в сучасних умовах воєнного стану” – magyar fordításban: A magyarországi támogatások hatása Kárpátalja társadalmi-gazdasági helyzetére a háború idején.
A szerzők részletesen bemutatják, hogy az uniós és magyarországi támogatások miként segítik elő a helyi közösségek fennmaradását, identitásuk megőrzését, valamint a megye fejlesztését. Kifejtik, hogy a pozitív hatások számos területen érzékelhetők: az oktatás támogatásán, a helyi vállalkozások megerősítésén, illetve az infrastruktúra fejlesztésén keresztül is.
A kutatás helyi példákon (pl. Beregszászi kistérség) és számszerűsíthető adatokon keresztül bemutatja azt is, hogy a háborús körülmények ellenére a megfelelően célzott külső támogatások képesek stabilizáló hatást gyakorolni a régióra.
Az egyik ilyen példa arra mutat rá, hogy a Beregszászban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola általi hozzájárulás a kistérségi költségvetéséhez a 2022–2024 közötti időszakban folyamatosan növekedett (8,8%-ról 9,7%-ra). Ez azt jelzi, hogy a főiskola tevékenysége pozitív gazdasági hatást gyakorol az önkormányzatra és elősegíti a Beregszászi kistérség pénzügyi önállóságát is.
Továbbá a 2023-as nyilvánosan elérhető adatok szerint Beregszász legnagyobb személyijövedelemadó-fizetői között szerepel a Rákóczi-főiskola, amely önmagában annyi adót fizetett be, mint több, a listán szereplő vállalkozás együttvéve (mint például a Bereg-Kábel vállalkozás).
A tanulmány szerzői javasolják, hogy a külső – például uniós és magyarországi – támogatásokat hosszú távon is rendszeresen és tudatosan építsék be Kárpátalja fejlesztési stratégiájába. Ez egyfelől elősegítené a régió gazdasági és társadalmi megerősödését, másfelől hozzájárulna a magyar és ukrán felek közötti együttműködés elmélyítéséhez.
A tanulmányt érdemes elolvasnia mindazoknak, akik érdeklődnek Kárpátalja jövője és kilátásai iránt.
A publikáció IDE KATTINTVA olvasható.