A nagy győzelem
Elérkezett a harmadik nap. Az Írás, valamint az Úr bizonysága szerint ezen a napon Jézusnak fel kellett támadnia. Így is történt. Isten feltámasztotta Őt a halálból (ApCsel 2, 32).
Beteljesedett Jónás jele. Nem az angyalok segítségével történt a feltámadás, nem az angyalok szabadították ki az Urat a sírból! A feltámadást egy szem sem látta, a sír le volt pecsételve, és őrizet alatt állt. Az angyaloknak más volt a feladatuk: elhengerítették a követ, szólították az asszonyokat az üres fekhely megnézésére. A nagy győzelmet hirdették, éppen úgy, mint a születést. Elhengerítették a sír szájáról a követ, és az asszonyok minden aggodalmát eloszlatták. Itt nem lehetett semmi csalás, Jézus él, mert feltámadott! Az asszonyok a feltámadás valóságáról meggyőződtek, és továbbvitték a hírt.
Mit tartalmaz ez az üzenet? Isten jelenlétét.
Jézus jelenléte – három napig, amíg a sírban volt – nagyon hiányzott a tanítványoknak. Most tudatosult bennük, hogy Jézus él és újra közöttük van, ígérete szerint. „És íme én tiveletek vagyok a világ végezetéig” (Mt 28, 20). Igéje és Szentlelke által velünk van mindennap. A hívő ember számára ez Isten oltalmát jelenti. Az Úr jelenléte mindenre kiterjedő gondviselés és oltalom lett számunkra is.
Jézus él, és vezeti az Ő népét, irányt mutat és kormányozza egyházát. A feltámadás örömüzenete ünneplésre késztet ma is minden Krisztusban hívő embert ezen a világon. Az ünneplésen túl Jézus feltámadása kötelez bennünket. Elsősorban bizalomra.
Az ígéretnek csak akkor van értéke, ha teljesen megbízunk Benne. Izráel fiai bizalmatlanok voltak, annak ellenére, hogy sok csodát láttak, és sok tanítást hallottak. Ezzel szemben voltak, akik hittek, pogány származásuk ellenére, és a legnehezebb pillanatokban is. Mert bizalommal elfogadták az ígéretet (ApCsel 27, 22-25). Isten nem hazudik, ezért bízzál Benne!
Ez az ünnep gyermeki engedelmességre is kötelez bennünket. Milyen nagy példa erre Ábrahám, aki nem tétovázott, és nem ingott meg hitében még akkor sem, amikor arról volt szó, hogy fiát, az egyetlent feláldozza. Ábrahám hitte, hogy Isten oly hatalmas, hogy képes Izsákot a halottak közül feltámasztani (Zsid 11, 19). Az engedelmesség több az áldozatnál. Járj engedelmesen a hit útján, mint Illés, mert Isten ma is Úr mindenek felett! Ismerjük jól Isten tervét: „Jó cselekedetekre vagyunk teremtve, hogy azokban járjunk” (Ef 2, 10).
Aki bízik az ígéretekben, és hisz Isten igéjében, annak nagy élményei lesznek. Szíve megtelik hálával, és áldani fogja az Urat! Jézus megjelent a tanítványoknak, majd később több száz embernek, akiknek megmutatta magát. Nem álomképet láttak vagy szellemet, hanem valóságot. Isten hírnökeinek teljesen meg kell győződniük üzenetük valóságáról, mert munkájuk csak úgy hoz gyümölcsöt.
Jézus halál felett aratott győzelmét bizonyítja a feltámadás ténye. Az Úr feltámadása pedig azt, hogy:
1. Ő Istennek Fia. „Aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől” (Róm 1, 4).
2. A sátán legyőzetett. „Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt…” (Zsid 2, 14).
3. A megváltás elvégeztetett. „Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (Róm 4, 25).
4. A mi feltámadásunkat. „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek” (1Kor 15, 20-22).
5. El fog jönni ítélkezni. „Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból” (ApCsel 17, 31).
6. Ő Úr mindenek felett. „Bizonnyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek” (ApCsel 2, 36). „És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon, és erőn, és uraságon, és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: és mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az Ő teste, teljessége Ő néki, aki mindeneket betölt mindenekkel” (Ef 1, 19, 23).
Örvendjünk mi is ennek a csodálatos győzelemnek, mint az akkori tanítványok, és amikor bizonyságot teszünk, legyen mögötte a meggyőződés ereje!
2011 húsvétja, a Feltámadás ünnepe legyen lehetőség a bizonyságtételre és a hitben való megerősödésre minden keresztyén testvérem életében!
Zán Fábián Sándor,
a Kárpátaljai Református Egyház püspöke