A szenvedésben mutatkozott meg, hogy ő a Messiás
A szenvedés egyetemes emberi sors, Jézusnak így szolidaritást kellett vállalnia velünk. Bár Isten minden útja kifürkészhetetlen, mégis mindazt, ami szükséges az ember üdvözüléséhez, kinyilatkoztatta először a választott népnek, majd minden hívőjének.
Nem a halál az utolsó pont, az Élet legyőzte a halált. Jézus keresztáldozata legyőzte az emberiség bűneinek minden következményét, a halált is. Isten tökéletes tervében a második Isteni Személy a betlehemi jászoltól a golgotai keresztig mindent beteljesített az Atya terve szerint. Az Ő szenvedése tanúságtétel isteni küldetése és egyetemes megváltói szeretete mellett. Néhány próféta megsejtette már – különösen Izajás és Jeremiás –, hogy a Messiásnak előbb szenvednie kell, és saját testében meg kell semmisítenie minden rosszat, amit az ember rossz döntéseivel hozott erre a világra. Sajnos szükséges volt a mi vétkeink miatt az ő szenvedése, de nem hiábavaló, mert éppen a szenvedés tűzkemencéjébe ereszkedve győzedelmeskedett a Gonoszság fölött. Szent Jeromos írja: éppen „a szenvedésben mutatkozott meg, hogy ő a Krisztus”, azaz a várva várt Messiás. Nehéz az embernek megértenie, miért kellett ennyit szenvednie, hogy mi az ő szép országába juthassunk. De már az ószövetségi próféta is jól sejtette, hogy „akik könnyek közt vetnek, azok ujjongva aratnak” (125. zsoltár). Az Úr Jézus még izgalmasabb példát mond az ő halálának és feltámadásának a misztériumára: „Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (Jn 12, 20-26). A kereszten kimondott szava „beteljesedett”, az Isten győzelmét bizonyítja a Gonosz fölött, aki hiába provokálta Urunkat a rosszra, Ő mindig a jóval válaszolt. Gyönyörűen írt erről a II. században egy keresztény apologéta:
„Ő üdvösségünk húsvétja,
Ő az, aki sokakért sokat szenvedett,
Ő az, akit megöltek Ábelben,
akit megkötöztek Izsákban,
aki idegenként vándorolt Jákobban,
akit eladtak Józsefben,
akit kitettek Mózesben,
akit a bárányban leöltek,
akit Dávidban üldöztek,
akit a prófétákban megaláztak.
Ő testesült meg a Szűzben,
őt feszítették fel a fára,
eltemették a földbe,
halottaiból feltámadt,
Ő az, aki felvétetett a menny fenségébe.”
(Szárdeszi Melitón: A húsvétról)
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok minden olvasónak!
Majnek Antal,
munkácsi római katolikus püspök
