A szeretet mindent elfedez
Amikor Isten szeretetére gondolok, az számomra egyenlő azzal a hatalmas áldozattal, amit Jézus Krisztus elvégzett értem és érted a kereszten. Szeretetből tette. A karácsonykor emberré lett Isten, mindent csodásan eltervezett és beteljesített: földre jött, megalázta magát, tanított, szenvedett, meghalt és harmadnap feltámadott, felment az Atyához és helyet készített, megváltást kínál ma is neked, és mindezt szeretetből teszi.
Mindezeket értve kijelenthetjük, ez a szeretet mindenre elég a mi életünkben. Mondhatjuk úgy is: minden földi hiányosságunkat elfedezi, pótolja, kiegészíti Jézus szeretete. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk a mindennapokban, hogy itt a földön nem élhetünk gondtalan életet, nem is olyan könnyű szeretni másokat, megbocsátani, megalázni magunkat. Néha úgy érzem, a mai ember nagyon spórol a szeretettel, fél feltétel nélkül jót adni, mert az valahol sebezhetővé teszi.
A Krisztusi szeretet nem ilyen, nem spórol vele az Isten, adja mérték nélkül, és ez a szeretet elfedezi a bántást, az igazságtalanságot, gyógyítja a lelki sebeket, a betegségeket, elfedezi a vétkeinket, megvigasztalja a gyászolót, lehajol a magányoshoz, a szegényhez, az árvákhoz, és féltő szeretettel óv a bajtól. Ez a szeretet önmagát sem kímélte az emberért. Amikor úgy érzed, hogy a fájdalomtól nehéz lehegőt venned, megszólalnod, felállnod egy nehéz helyzetből, kapaszkodj bele Isten szeretetébe, és tapasztald meg, hogy az mindent elfedez, mindenre elég lesz.
A hívő élet mindennapos harc a bűneink ellen, a világ csábítása ellen, az ördög munkája ellen, néha még saját magunk ellen is. De nem egyedül, nem fegyver nélkül, Isten igéje a mi harci fegyverzetünk, és a Szentlélek vezetésével harcolhatunk.
„Mindennek a vége pedig közel van (…) Tartsatok ki az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok vétket elfedez” (1Pt 4,7-8)
Jézus második eljövetelét várjuk, „Adventus Domini – az Úr eljövetele” halljuk gyakran ebben az időszakban. Persze nem csak ebben a négy hétben várjuk Őt, de ilyenkor talán nagyobb hangsúlyt fektetünk rá, többet gondolunk Rá, próbálunk kedvesebbek lenni, nem megbántani másokat, próbálunk jobban szeretni, és ennek az ünnep után is így kellene maradnia.
Én azt kívánom, hogy tapasztaljuk meg mindannyian ezt a mindent elfedező szeretetet, és tartsunk ki az egymás iránti szeretetben, várjuk örök adventben az Úr eljövetelét, és ezen a karácsonyon legyen az ünnepelt fontosabb mindennél.
Balázs Krisztina
Forrás: teso.blog
Nyitókép forrása: Kárpátalja.ma