A torinói lepel titkai

A győri Szent Kamillus templomban mutatják be a híressé vált ereklye tökéletes másolatát. Az esemény személyes hitbéli érzések megerősítését szolgálja, ám fellángolhatnak az évtizedek óta zajló tudományos viták is.

A ritkán látható torinói lepel eredetijét idén tavasszal az észak-olasz város Szent Jánosról elnevezett katedrálisában állították ki, nálunk most a győri Szent Kamillus templomban mutatják be a híressé vált ereklye egy tökéletes másolatát.

z evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el; testének lenyomata, képmása megjelent a lenvászonból készült halotti kendőn. Ez azonban csak 1898-ban derült ki, amikor Secondo Pia ügyvéd felhatalmazást kapott arra, hogy fényképeket készítsen a lepelről. „Az eredmény nagyon meglepő volt, mert a fénykép negatívja valójában a pozitív kép (amit a valóságban láthatunk).” Aztán számba veszi a leplen található különböző típusú nyomokat, amelyek a nevezetes relikvia történetéről is képet adnak. Az akkor fantasztikusnak ható felfedezés máig leköti a tudósok és az érdeklődő laikusok figyelmét, ám komoly, szinte harcos viták csak Ian Wilson könyvének 1978-as megjelenése után indultak. Azóta viszont a lepellel kapcsolatos minden mozzanat heves vitákat vált ki.

Azt a tényt például, hogy 1988-ban a Vatikán jóváhagyásával az ereklye radiokarbon kormeghatározáson esett át – amit ráadásul azonos időben három helyütt: Oxfordban, Zürichben és Arizonában végeztek el –, ki-ki vérmérséklete, belső meggyőződése szerint kommentálja.

Akad, aki úgy véli, a Vatikán nem volt biztos a dolgában, mert engedélyezte a lepel vizsgálatát, mások épp az ellenkezőjét gondolják. A szélsőséges ítéletek és munkahipotézisek sokszor igen közel kerülnek egymáshoz, a tisztes tudósi érvek és ellenérvek pedig a hittel kapcsolatos elemi tiltakozással keverednek. S ha a kormeghatározás kérdésében nincs egyezség, akkor nyilván arról sem lehet megegyezni, hogy a lepel vajon Jézus feltámadásának bizonyítéka-e, avagy középkori hamisítvány; Leonardo da Vinci alkotása, vagy egy 13. századi Krisztus-lovag halotti leple.

Pedig akadnak egyéb adatok is; egyes független vizsgálatok szerint a torinói lepel több szövetrészből áll; negyven százaléka az első századból, hatvan százaléka a 16. századból való. Az oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumok azonban a források szerint ugyanazt a szövetrészletet vizsgálták, így eredményeik is megegyeztek.

Úgy tűnik, e kitüntetett relikvia megnyilvánulásra gondolkozásra késztet, s talán ez egyik fontos szellemi hagyatéka. Egy elképzelés szerint Krisztus feltámadásának pillanatában a hirtelen felszabaduló energiahatás hozta létre a képmást.

Egy amerikai tudós például gyors lebomlású radioaktív izotópot fecskendezett be magának, ezzel kívánva modellezni a feltámadáskor Jézus testéből felszabaduló sugárzást. Az így keletkezett kép például nagyon hasonló volt a torinói leplen találhatóhoz.

Sebastiano Rodante szicíliai orvos szerint az impregnált vásznon a napsugarak is hasonló nyomokat hagynak. Ez a fény Krisztus testéből áramolhatott ki. Mint mondta: „A hit áthatolhatatlan terület, amely elkülönül a kísérleti tudománytól. Ha a feltámadás napsugárszerű felvillanásként történt – ebben áll a misztérium -– akkor a torinói lepel a feltámadásnak nem bizonyítéka, hanem modellje lehet.

Forrás: mindennapi.hu