A világ legszentebb városa
A tömegközlekedő, kiváltképp a föld alatt utazó városi embernek is talán évekbe telik, mire az általa bejárt útvonalak mozaikjából lelki szemei előtt kiábrázolódik lakhelye valódi arca.
Nincs ez másként azzal a várossal sem, amelynek arcvonásait a Biblia alapján festettük meg több ezer év távlatából.
A homokszínű várost az Olajfák hegyéről nyíló látképén három szín emeli ki: a felhőtlen ég kékje, a mediterrán éghajlat növényeinek sötétzöld sávja és a Szentek Szentje helyén álló mecset kupolájának arany csillogása.
Jeruzsálem óvárosa láttán elképedünk és talán csalódunk is, hiszen kisebb, mint a legtöbben gondolnánk. Sikátoraiban és emlékhelyein barangolva azonban a meglepetés örömével hat, ahogyan felfedezzük a bibliai események színhelyeinek hálózatát. Aki azt reméli, kis túlzással Jézus lábnyomában járhat, ha a szent városba elzarándokol, téved. A város mai képe mégis sokat elárul a hajdaniról.
Sírkert virágok nélkül
Az Olajfák hegyéről jól látszik az óváros a Templom-heggyel, távolabb pedig a Sion hegye. A szemlélődőt a Kidrón-patak völgye választja el az óvárostól, amelynek közelében feltárták a Dávid király és fia, Salamon korabeli Jeruzsálem maradványait. Útban Dávid városa felé szorosan egymás mellett elhelyezkedő sírok százaira láthatunk rá. Virág sehol, zsidó szokás szerint az elhunytak nyughelyére kis kövecskéket helyeznek a hozzátartozók.
A legszebb és legdíszesebb, oszlopokkal és frízekkel díszített sírhely a hagyomány szerint Dávid fiáé, Absoloné. A Jozafát-barlangnak nevezett sziklasír pedig úgy él a nép emlékezetében, mint Júda királyának, Josafátnak a sírja.
Vak őrszemek?
A korszakról korszakra gazdát cserélő várost többször lerombolták, a 130-160 évenkénti földrengések pedig további károkat okoztak épületeiben. Jeruzsálem hatalmas törmelékhalom, melynek feltárása mintegy ötszáz éve kezdődött. A régészek többek között megtalálták Dávid király bevehetetlen palotáját is. Falaiban a kutatók hosszú, keskeny réseket találtak. Feltételezik, hogy az északi őrök kifinomult hallású vak emberek lehettek. Ha gyanús neszt hallottak, elhúzták a falba szerelt reteszeket, így az elrejtett kövek rázúdultak a betolakodókra.
A régészek megtalálták azt a Heródes-korabeli lépcsőt is, amelyen a zarándokok a kovásztalan kenyerek ünnepére érkezve felkapaszkodtak a zsinagógához. Valószínűleg ezekre a lépcsőfokokra terítették le felső ruháikat a szemtanúk, akik jelen voltak, mikor Jézus bevonult Jeruzsálembe szamárháton.
Földalatti város
Jeruzsálem óvárosa arab, zsidó, keresztyén és örmény negyedekből áll.
A mai arab negyedben megtekinthetők a régészek feltárta Betesda-medencék, amelyeket Jézus korában rituális fürdőhelyként használták. A hiedelem szerint az Úr angyala időnként felkavarta a vizet, és aki először lépett a medencébe ezután, megszabadulhatott nyavalyájától. Itt gyógyította meg Jézus a harmincnyolc éve beteg embert (vö. János evangéliuma 5. rész, 1–15. vers).
A Betesda-medencéket körülvevő oszlopcsarnok felső része a huszonegyedik századi látogatók lába alatt van. A Jézus-korabeli Jeruzsálem helyenként 25-30 méterrel a mai utcák alatt volt.
Többszörösen szent
Jeruzsálem óvárosának legnagyobb látványossága a Mórija hegye, más néven Templom-hegy, ahol a három egyistenhívő világvallás szent helyei találhatók.
Dávid király birodalma új fővárosában, Jeruzsálemben a szent hegyen állította fel az Istennek bemutatandó áldozatok első oltárát, fia, Salamon pedig itt emeltetett templomot Kr. e. 970 körül. A zsidók számára ez a legszentebb hely, hiszen itt lehetett a Szentek Szentje.
Zsidók nem tehetik be a lábukat a Templom-hegyre, ugyanis az egykori templom helye és udvara mohamedán fennhatóság alá tartozik több mint 1300 esztendeje. Mekka és Medina után ez a moszlimok számára a harmadik legszentebb hely a világon.
A Templom-hegyen található az ezüstkupolás Al-Aksza-mecset és a Jeruzsálem látképét uraló aranykupolás mecset, a Szikla-mecset vagy Szikla-dóm. Utóbbi arra a sziklára épült, melyen a hagyomány szerint Ábrahám fel akarta áldozni Izsákot.
A világ egyik leghíresebb fala
A Mórija-hegy köré épített támfal egy szakasza a nyugati fal, ismertebb nevén a Siratófal, amely a zsidó negyed határa.
A Siratófal a második szentély Nagy Heródes által újjáépített része, amely Jeruzsálem Kr. u. 70-es lerombolásakor is épen maradt, és a mai napig áll.
Az eredetileg 30 méter magas falrészből eddig 145 méternyit tártak fel, imádkozni egy 60 méternyi szakaszon lehet.
A hatalmas kőtömbökből kötőanyag nélkül épült fal többi része beépült a környező házakba, amelyek mellett és alatt ásatások folynak.
Talán amiatt is, hogy a zsidók nem léphetnek a Templom-hegyre – és nem is akarnak, hiszen a vallásos zsidók számára az tisztátalan hellyé vált – az egykori támaszfal a szentéllyel azonosult. A Siratófal előtti tér ünnepeken zsúfolásig tele van. Vidékről is ide jönnek a családok, hogy megünnepeljék a fiúgyermek felnőtté avatását, a bár micvát, és a hadsereg több egysége is itt esketi fel az újoncokat.
A Siratófal tövében a férfiak és a nők elkülönülve imádkoznak. A fal repedéseiben papírgalacsinok ezrei lapulnak. Az évtizedek óta őrzött cetlik a világ minden tájáról ide érkezők kéréseit és imáit rejtik.
Jakus Ágnes
Forrás: parokia.hu