Balog Zoltán: a kárpátaljai lelkészeknek nincs nyugdíjuk
A járványról, a református törvények reformjáról, a lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, a református felsőoktatásról és a határon túli egyház helyzetéről beszélt Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden.
A Berekfürdőn megtartott zsinati ülésen a zsinat elnökségi tanácsának tagjai személyesen vettek részt, a testület többi tagja – a járvány miatt – online csatlakozott a megbeszéléshez.
Balog Zoltán megnyitó beszédében kiemelte: a pandémia nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes „az ige fényében megvizsgálni”. Rámutatott: ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején. A református püspök szerint érdemes ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt. A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait – mondta.
Balog Zoltán beszélt a református egyház törvényeinek reformjáról, amelynek során létrejön egy olyan jogalkotási, jogértelmezési hierarchia, amelyben az egyház alkotmánytörvényének szellemében kell a többi törvényt meghozni, illetve alkalmazni. Hozzátette: reményei szerint a következő zsinati ülésen a testület elfogadhatja majd az alkotmánytörvényt. A református püspök kitért arra: a magyar kormány támogatásával lehetőség nyílik a lelkipásztorok jövedelemkiegészítésére. A támogatás differenciált, 60 százalékig terjedő jövedelemkiegészítést tesz lehetővé, és közelebb visz a lelkipásztori életpálya kialakításához – mondta. Fontosnak nevezte, hogy a jövedelemkiegészítés ne „rövid távú osztozkodás” legyen. A cél, hogy a négy egyházkerület egységesen, hosszú távra dolgozza ki a lelkészi életpályát, amelyben a kiszámíthatóság, az anyagi biztonság és az átláthatóság is fontos szerepet kap – tette hozzá Balog Zoltán.
Vannak, akik attól tartanak, hogy az állami pénzforrások elfogadása valamifajta lelki függéshez vezet a mindenkori kormányzattól. Ez azonban belső szabadság kérdése, a támogatást pedig úgy kell elfogadni, hogy „ez nekünk jár” – mondta. Magyarországon ugyanis – szemben a környező országokkal – nem volt teljes az egyházak kárpótlása a rendszerváltozás után. Úgynevezett funkcionális kárpótlás történt. Az egyház visszakapta azt, „amivel szolgál”, így például az iskolákat, a szeretetintézményeket, de nem kapta vissza azokat a a javait, amelyekkel meg tudná teremteni a szolgálat gazdasági alapját – közölte.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kárpátaljai lelkészeknek nincs nyugdíjuk. Mint mondta, egy tízéves akció keretében tudta segíteni őket a magyarországi egyház, mostanra azonban elfogyott az erre fordítható összeg. Balog Zoltán ezért arra kérte a lelkészeket, hogy jövedelemkiegészítésük tizedét ajánlják fel a kárpátaljai lelkészek nyugdíjára.
Forrás: MTI