Debrecenben ül össze a Magyar Református Egyház közös zsinata

Jövő júniusban összeül Debrecenben az egész Kárpát-medencében jelen lévő Magyar Református Egyház közös zsinata a református vallás alapjául szolgáló Heidelbergi Káté megjelenésének 450 éves évfordulója alkalmából – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek.
Mint mondta, jövőre a kátét kiadják „a Kárpát-medencében reformátusok által használt összes nyelven”, tehát magyarul, szlovákul, románul, horvátul és koreaiul, utóbbin azért, mert a novemberi zsinati ülésen csatlakozott az MRE-hez a budapesti Koreai Református Gyülekezet.
Bölcskei Gusztáv úgy látja, hogy múlóban van Horvátországban az a nagy szembenállás, amely korábban az ottani református egyház szétválásához vezetett, és miután lényegében újraegyesültek, hivatalosan is a Magyar Református Egyház tagjai sorába emelik a jövő évi zsinaton a horvátországi magyarok alkotta testvérközösséget.

A református püspök véleménye szerint kudarcba fulladt az a politikai akció, amely a szlovák és a magyar egyháztagok közötti feszültséget akarta gerjeszteni Szlovákiában azzal kapcsolatban, hogy korábban a felvidéki reformátusok is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz. Megemlítette, hogy mivel Kassa lesz 2013-ban Európa kulturális fővárosa, tárgyalást kezdett a felvidéki egyház és a tiszáninneni egyházkerület egy kassai református programról.

Beszámolt arról, hogy jól működik a Kárpát-medencei református oktatást támogató alapjuk, és évről évre népszerűbb az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-ei létrejöttének évfordulóihoz kapcsolódó Szeretethíd-program, amely már tízezer embert megmozgat.

Kiemelte, az ökumenikus szervezetek jelenleg nagy átalakuláson mennek át, és van, ahol a felekezeti különállás erősödött, de ezeket „a helyükön kell értékelni, ugyanakkor annál inkább meg kell becsülni a meglévő és megmaradó ökumenikus kapcsolatokat”. Terveik szerint „ökumenikus értékelést” tartanak a felekezetek a jövő év első felében Magyarországon – tette hozzá.

Bölcskei Gusztáv szerint elgondolkodtató, hogy „a keresztény gyökerű Európában” a keresztény szimbólumokat sokszor nem kezelik kellő tisztelettel. Szomorúnak nevezte, hogy nyilvánosságra hoztak egy listát a tankerületi igazgatókról, hogy ki melyik gyülekezetbe jár, mert „lista és lista között nincs különbség”, így erre és a parlamentben elhangzott „gonosz és ostoba szavakra” is reagálnia kell az egyháznak – tette hozzá.

Forrás: dehir.hu