Édesanyám levele

9 Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.

10 Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. 11 Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. 12 Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. 13 Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk. 14 És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. 15 Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben; 16 és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.

ÉDESANYÁM LEVELE

Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket: Jeruzsálemben kaptok vigasztalást! (Ézs 66,13)

Édesanyám néhány nappal negyedik születésnapom után halt meg. Minden, amit tudok róla, csak a családban róla keringő történeteknek köszönhető.

Tizenéves koromban apám egy borítékot nyomott a kezembe. Egy kézzel írott levél volt, amit édesanyám írt a halála előtt. Ez állt benne: „El szeretném mondani neked, mennyire szeretlek, mennyire akartalak és vártalak. Valószínűleg nem nagyon fogsz rám emlékezni az évek múlásával, de szeretném, ha kedves fiatalemberré nőnél, aki mindig gondol Istenre, és mindig kéri az ő útmutatását. Ne felejtsd el, hogy édesanyád teljes szívével szeretett, és lélekben mindig veled lesz.”

Az érzés, hogy olyasvalaki szeret minket, akire nem emlékszünk, furcsa és csodálatos egyben. Tulajdonképpen mindannyian ismerjük, milyen ez. Édesanyám szeretete Isten szeretetének tükröződése, aki az idők kezdete óta vágyódik utánunk.

A Biblia Isten levele hozzánk, hogy el ne felejtkezzünk a szeretetről, amely rejtélyesen körülölel bennünket, míg meg nem látjuk Istent színről-színre. Ahogy Jézus mondta: „Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)

Imádság: Urunk, köszönjük szeretetedet, amellyel magadhoz ölelsz minket, akkor is, ha nem figyelünk rád. Ahogy te tartasz minket erős kezeddel, úgy nyújtjuk ki kezünket mások felé Jézus nevében. Ámen.

Isten minden értelmet meghaladó szeretettel szeret minket.

Gregory M. Weeks (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK MEGHALT AZ ÉDESANYJUK!