Egyre népszerűbb az egyházi nyelvvizsga

A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradt diákoknak is alternatívát jelenthet a TheoLingua, melyet a Károli Gáspár Református Egyetem hozott létre. A 2007-ben indított program három nyelven nyújt egyházi szaknyelvi képzést, nyelvvizsgája azonban államilag akkreditált – és nem csak a református egyetem hallgatói számára elérhető.

Az Európában is egyedülálló szaknyelvi programról pénteken, a Károli bölcsészettudományi karának dísztermében tartottak konferenciát, a „Nyelvvizsga mint szolgálat” címmel.

2007-ben, a Theolingua első „bevetésén” 49-en szereztek alap, közép -vagy felsőfokú nyelvvizsgát. Öt év elteltével már csaknem ezer sikeres nyelvvizsgáról számolhatott be Kelemenné Farkas Márta, a Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsgaközpont vezetője, a programot ismertető előadássorozat megnyitóján.

Az egyházi nyelvezet éppúgy szaknyelvnek számít, mint bármely más tudományterület terminológiája, a tematikus nyelvvizsgának tehát van létjogosultsága – mondta Balla Péter tanszékvezető, a KRE rektora. Hozzátette: a vallás nyelvi sokszínűségét mutatja, hogy Angliában például számos verziója létezik a Biblia-fordításoknak, az archaikus, szöveghű kiadásoktól az ifjúsági Bibliáig vagy a kis közösségi igényeknek megfelelően formált változatokig – ezek együtt-látásához pedig szükség van a terminológia ismeretére. Magyarországon csak két változatot, a Vizsolyi Biblia-fordítást, illetve az 1990-ben megújított szöveget olvassuk, bár ideje lenne már az újabb kiadásnak is – vélte Balla Péter.

Bár a TheoLingua alapvetően a Károli oktatóihoz hallgatóihoz köthető, a vizsgarendszer idővel terjeszkedni is tudott: a központ ugyan a református egyetem bölcsészettudományi karán található, ám az elmúlt években vizsgahelyeket nyitottak a szegedi, pécsi, nyíregyházi és gödöllői főiskolákon és gimnáziumokban, s jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel egyeztetnek az akkreditációról. Ennek apropóján hívták meg a konferenciára Fekete Károlyt, az intézmény rektorát is.

Fekete Károly előadásában hangsúlyozta, bár a köznevelési törvényt már ismertették, a nyelvvizsgákkal kapcsolatos szabályozás még kialakulatlan: „egyelőre úgy tűnik, hogy puhul az követelményrendszer, ám ez még nem egyértelmű – rendeletre várunk a kormány részéről, hogy pontos képet kaphassunk arról is, mire számíthatnak a felsőoktatásban részt vevők 2015 után” – fogalmazott a rektor. Fekete Károly ettől függetlenül sikeres és az egyházi kapcsolatokat erősítő programnak nevezte a Theolinguát – hiszen a hazai kutatási eredményeket így külföldön is terjeszthetik, népszerűsíthetik az itt nyelvvizsgázó hallgatók. „A Magyarországi Református Egyháznak eddig nem volt olyan nyelvi műhelye, aminek révén megoszthattuk volna teológiai kutatási eredményeinket – a nyelvvizsga-hálózat ebben is segíthet”, mondta a debreceni egyetem vezetője. A TheoLinguától létrehozói továbbá azt remélik, hogy idővel a magyar nyelvű teológiai szakirodalmat is gazdagíthatja; az itt vizsgázó hallgatók számára nagy előny, hogy külföldi tanulmányaik során a hónapokig tartó szaknyelvi felkészülés helyett azonnal a forrásirodalommal foglalkozhatnak – hangzott el a konferencián.

Református gyökerei mellett az TheoLingua alapvetően ökumenikus kezdeményezés – ezt a felszólalók többsége megerősítette: nem csak a Károlin vagy más, református egyetemeken végzett hallgatókat és leendő lelkészeket várnak, de a más egyházközösségből érkező vagy éppen felekezeten kívüli tanulókat is, akik érdeklődnek az egyházi nyelv irán. „Kurzusainkon már egy iszlám hitű diák is sikeresen vizsgázott –mondta Kelemenné Farkas Márta. Móriczné Berczik Klára, mint nyelvtanár és pszichológus osztotta meg tapasztalatait a nyelvvizsga-programról; szerinte a képzés alapvetően ember- és nem csak eredményközpontú, ő pedig abban hisz, hogy a tanítás legalább annyira múlik az oktató személyiségén, mint a diák képességein. „Arra törekszünk, hogy minden hozzánk fordulóban a lehető legjobbat lássuk meg, és a legjobb képességeit hozzuk elő”- mesélt munkájukról az előadó.

A TheoLingua a hasznos ismeretek mellett azoknak az egyetemistáknak is alternatívát nyújthat, akik korábban nyelvvizsga hiányában nem tudták kézhez kapni diplomájukat. A nyelvvizsga-program ugyanakkor alapvetően épít a korábban tanultakra is – a hathetes előkészítés alkalmával ezt a háttértudást frissítik és gazdagítják szaknyelvi ismeretekkel. A TheoLingua továbbá a meglévő általános nyelvvizsgát is kiegészítheti: ha valakinek van már egy kétnyelvű írásbeli vizsgája, és leteszi a szóbelit is ugyanazon a szinten, akkor a kettő együtt egy komplex nyelvvizsgának felel meg. A kétnyelvű, B1, B2 és C1 szintű szaknyelvi vizsgát adó kurzust az Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület is elismeri és folyamatosan felülvizsgálja – erről Szabó Gábor, a NYAT munkatársa biztosította a jelenlévőket. (A testület 2008-as, és ma is érvényes állásfoglalása szerint az „államilag elismert általános nyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesítheti az ugyanabból a nyelvből ugyanazon a szinten szaknyelvi vizsgán szerzett államilag elismert bizonyítvány”).

Forrás: parokia.hu