Elkezdődött a tanév a Kárpát-medencei református iskolákban

Szerző: | 2020.08.31., 12:51 | Hitélet, Kárpát-medence

Fotó: Szabó Zsolt/reformatus.hu

Idén Nyírbátor adott otthont a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitójának, amire 229 református intézmény kapott meghívót. Az ünnepi istentiszteleten Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője hirdetett igét. A szombati alkalmon átadták a Makkai Sándor-díjakat és a Magyar Református Szeretetszolgálat tanszeradományát is.

Szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett tartották meg a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitóját a nyírbátori református templomban augusztus 29-én. A szombat délelőtti eseményen kötelező volt a kézfertőtlenítés a templomba lépés előtt, és kötelező volt az arcmaszk viselése is az egész istentisztelet alatt. A 2020/2021. tanév közös megnyitóján Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnöke hirdetett igét.

KICSINY NYÁJ

Fekete Károly az ünnepi istentiszteleten a Lukács szerinti evangélium 12. fejezetének 22-32. versei alapján prédikált. „A világjárvány megjelenése óta reggelente az első mozdulat, szerintem nem csak nekem, hanem sokunknak, hogy vesszük a telefont és megnézzük a számokat” – kezdte igehirdetését a püspök. „Reggelről reggelre az az érzésem, hogy bizony kevesebb az élet, és nem csak szám szerint. Szűkebb a mozgástér, megült bennünk a félelem, folyamatos az aggodalom” – mondta. Felidézte, hogy a világjárvány hatására be kellett vezetni a digitális oktatást, a most induló tanévben pedig a hagyományos és a távoktatást ötvöző hibrid pedagógiával kell megbarátkozni.

„Letagadhatatlanul szorongat minket az érzés, hogy más és kevesebb lett az élet” – ismételte meg, majd isteni cáfolattal is szolgált: szerinte az Úr ki akarja használni a jelenlegi helyzet okozta érzékenységünket és életösztönünket, meg akarja mutatni, hogy a „világjárvány ellenére is több az élet”.

Igénk üzenetének kulcsa az összefoglaló mondatban van: ‘Ne félj te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti atyátoknak, hogy nektek adja az országot.’ Ez tény. Ez az isteni döntés viszonyítási pont a többhöz, innen derül ki, hogy mihez képest több az élet.” Fekete Károly szerint ez a kijelentés „aggodalomoszlató” és „reménységre hangoló” üzenet, ami bizonyítja, hogy a gondviselő Atya sohasem feledkezik meg az övéiről, viszont azt is látja, hogy kicsiny nyáj vagyunk. „A Kárpát-medence nagyságához képest is kicsiny nyáj vagyunk, a magyar keresztyénségben is lehetnénk többen protestánsok, reformátusok. Ez a kicsinység nem csak a csekély létszámunkra vonatkozik, hanem a véges erőnkre, a jelentéktelenségünkre, a szerény befolyásunkra, és a folyamatos veszélyeztetettségünkre is.” Hangsúlyozta: „Kicsiségünk alázatra tanít. Szerencsére az ő ereje a mi kicsinységünk ellenére is képes hatni. Mert Isten törődik az övéivel. Gondviselésének ténye ma is reménységre hívó, bátorító jel, a fenyegetettséggel dacoló hit kapaszkodója.

Fekete Károly feltárta, hogy a gondviselő Isten elhozza a szükségszerű változásokat, amikor visszaformál, öntudatra ébreszt és magához térítve közösségbe, egyházba rendezi az övéit, gyarapítja nyáját, „őrzi juhocskáit” és utána megy az elkóborolt egynek is. Emlékeztetett Jézus szavaira, arra, hogy ha az Isten országát keressük, akkor megoldódnak azok a dolgok, amikért aggódunk, amiket előtérbe helyezünk Isten országa helyett. „Aki Jézus Krisztussal, az Isten országának urával vállal teljes élet- és sorsközösséget, annak nem beszűkül a mozgástere, hanem éppen hogy kinyílik, és tágas térre jut. Mert a bizonytalan kenyérharc világában ígéretünk van arra, hogy nekünk lesz mindennapi kenyerünk.

Igehirdetése végén hangot adott annak a meggyőződésének, miszerint Krisztus hármas helytállása bizonyítja, hogy a nevelőnek, pedagógusnak igenis van prófétai, papi és királyi küldetésük „a kicsiny felebarátok”, a diákok felé. Szerinte bátrabban kellene tanítani a javak istenítésének veszélyéről, amit „a gazdagság, az uralkodni vágyás és az erőszak triászának kétségbeejtő aknamunkája” szül. „Az egyházi iskola feladata ez is, hogy járjunk elől és vezessük tanítványainkat az Isten országa felé, mert nem a birtoklásvágy vezet el a célig, az élet értelméig, hanem gondviselő, megváltó és megszentelő Istenbe vetett bizalom. Általa derül ki, hogy mennyivel több az élet. S mi, akik ebben és Isten gondviselő szeretetében hiszünk, mondhatjuk együtt: bízunk, nem félünk, mienk az Isten országa” – zárta ünnepi prédikációját Fekete Károly.

KERESZTYÉNNEK MARADNI

A 2020/2021. tanévet Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg. „Sokan sokféleképpen magyarázzák, értelmezik, ezt a ki tudja honnan jött és ki tudja meddig tartó veszedelmet. Hiszem, hogy velem együtt sokan az Úristen figyelmeztetését, intését látják ebben a jelenségben. Mennyei gazdánk megsuhogtatta pálcáját, üzenve, hogy ember, térj észhez, mert nem te vagy a világ ura, bár időnként, elbizakodottságodban annak képzeled magadat” – fogalmazott Huszár Pál, majd hozzátette: „Mi, Krisztusban hívők bizonyosak vagyunk teremtő és megtartó Istenünk kegyelmében, de természetesen mi is megteszünk mindent a védekezésben, ami tőlünk telik. Megtesszük, mert felelősek vagyunk önmagunkért, és felelősek vagyunk másokért, egymásért.

A főgondnok beszédében arra kérte Istent, tegye lehetővé, hogy a most megkezdődő tanév az évek során kipróbált és bevált rend szerint menjen végbe, hogy semmilyen mellékkörülmény ne zavarja tanárok és diákok remélhetőleg sikeres együttműködését.

Huszár Pál kiemelte, hogy a református tanintézményekben a tantárgyi ismeretek legmagasabb szintű elsajátításának lehetősége mellett olyan nevelést kaphatnak a diákok, amely kellő támaszt jelenthet a jelenlegi világ zűrzavaraiban történő eligazodásukhoz.

„A mi egyházi iskoláink fontosnak tartják neveltjeik keresztyén identitásának és magyarságtudatának kialakítását, gondozását, fejlesztését. Számunkra ezt jelenti református iskoláink legfőbb értékét, mert mi és reménységünk szerint utódaink is keresztyének és magyarok akarunk maradni” – fogalmazott.

MEGÉLNI AZ EGYSÉGET

A határon túli résztvevők nevében Fazekas László püspök, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetője osztotta meg ünnepi gondolatait. „Az összetartozás lelki és szellemi igénye hozta létre a Magyar Református Egyházat 2009-ben, 11 éve. Azt hiszem, nem kell nagyon hangsúlyoznom, hogy mit jelent ez számunkra, a külhonba szakadt magyarok számára. Így megélhetjük azt az egységet, ami annak előtte megvolt” – fogalmazott Fazekas László. A püspök kifejtette, hogy bár a kapcsolat az anyaegyházzal az elcsatolás után sem szakadt meg, de 2009. óta „teljesebben meg tudjuk élni ezt az egységet”. Szerinte ehhez a megéléshez hozzájárulnak a megalakulás gyümölcseinek tartott különböző alkalmak és rendezvények, mint amilyen a Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitója, amit 10 évvel ezelőtt tartottak meg először.

Kijelentette azt is, hogy a felvidéki református oktatási intézmények létrehozásával „nem rövid időre” rendezkedtek be. „Isten ugyanis minden nyomorúság és zavaró körülmény ellenére a beteljesedés felé viszi ezt a világot, ezért a feladatunk azt, hogy szakadatlanul tájékozódjunk a célja felől, és mindazon értékek felől, amelyek bennünket erősítenek és továbbvisznek. A református oktatási intézményeinknek itt a Kárpát-medencében az a feladatuk, hogy tisztább és nemesebb ismereteket adjanak Istenről, az emberről és értékeinkről.” A püspök ehhez kívánta Isten gazdag áldását erre az iskolai évre is.

Fazekas László után Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a gyülekezetet. „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” – idézte Pál apostolt a politikus, aki szerint ezekben az időkben szükségünk lesz erőre, szeretetre és józanságra is. „Isten igéje nem csak enyhet ad, hanem felelősséget is ruház ránk: tehetünk és tennünk is kell szűkebb és tágabb közösségünk erősödéséért. Azért is tehetünk és tennünk is kell, hogy a szeretet uralkodjon közöttünk, és azért is, hogy józanok maradjunk. Mert minden erős, szeretetteli és józan közösség lehetőség és ajándék nemzetünk számára” – fogalmazott. Fürjes Zoltán beszéde után Máté Antal, Nyírbátor polgármestere üdvözölte a vendégeket. 

ÖRÖMTELI STATISZTIKA

Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Irodájának vezetője a 2020/2021. tanévben induló református köznevelési intézmények jelenlévő képviselőit köszöntötte. Az irodavezető felidézte, hogy 1990-ben négy intézménnyel indult újra a református oktatási rendszer, majd öt évvel később, az első országos tanévnyitón még csak 55 intézmény vehetett részt. 2000-ben, Törökszentmiklóson 75, a 2010-ben Miskolcon tartott, első Kárpát-medencei léptékű tanévnyitóra pedig már 117 intézmény volt hivatalos. „A mostani, nyírbátori eseményre a felsőoktatással együtt 190 hazai és 39 határon túli intézmény képviselőit hívtuk” – árulta el Papp Kornél.

Köszönet minden egyházi tisztségviselőnek, aki az elmúlt egy, két vagy három zsinati ciklusban felelősen és hatékonyan segítette oktatásügyünk minőségi fejlődését és iskoláink, tanulóink mennyiségi gyarapodását” – tette hozzá.

ELISMERÉS, ADOMÁNY

A tanévnyitón átadták a Makkai Sándor-díjat is. Az Oktatásügyi Bizottság előterjesztése nyomán a Zsinat tavaszi ülésszakán döntött annak odaítéléséről – emlékeztetett az ünnepségen Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi alelnöke. Mint mondta, a Makkai Sándor-díjat a református nevelési eszmények mindennapi gyakorlatba való átültetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magyarországi és határon túli pedagógusok részére ítélik oda.

Idén Édes Enikő, a felvidéki Alistáli Református Egyházi Alapiskola igazgatója, Illyés Ilona, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium igazgatója, illetve Pintérné Lázok Orsolya, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskola igazgatója kapta az elismerést.

Az ünnepi istentisztelet végén a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke, Oláh István adta át a szeretetszolgálat „Radírozzuk ki a különbséget” címmel meghirdetett tanszergyűjtési akcióján összegyűlt adományokat: 100 darab, gazdagon felszerelt iskolatáskát és 8000 darab füzetet. „A radír mindenki által jól ismert eszköz, amit arra használunk, hogy az írásban elkövetett hibát kijavítsuk, kitöröljük. Azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy olyan radírunk, amivel mi magunk el tudnánk tüntetni az elkövetett hibáinkat, vagy ki tudnánk radírozni gondjainkat, bajainkat” – magyarázta az akció névválasztását Oláh István.

Ilyen radír sajnos nem létezik. Viszont amit mi nem tudunk megtenni, azt Isten megtette, ugyanis Jézus Krisztusban mégiscsak megtörtént a nagy radírozás, kiradírozta a mi bűneinket” – a kuratóriumi elnök arra biztatott mindenkit, hogy „folytassuk a különbségek radírozását”.

Az ünnepségen Báthori Gábor, a Zsinati Tanács tagja, a Nyírbátori Református Egyházközség gondnoka köszöntötte a résztvevőket, Fazakas Eszter lelkipásztor, a helyi Báthory Anna Református Általános Iskola és Óvoda iskolalelkésze játszott orgonán, majd az oktatási intézmény tanulói adtak műsort az egybegyűlteknek.

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

На військовій частині громадського кладовища м. Берегово та залізничній станції міста вшановували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року 9 жовтня. Спочатку гості зібралися на громадському кладовищі та поклали вінки на честь жертв. Після цього захід, в організації ГО “Про Культура Субкарпатика”продовжили на залізничній станції. Матяш Сіладі, генеральний консул Консульства Угорщини в...

Pin It on Pinterest

Share This